választások

Szent-Ivány reálpolitikai kísérlete heves ellentéteket eredményedzett a merev ellenzékiséghez továbbra is ragaszkodó OKP és az MNP között. Az OKP nem csupán a nemzeti párt kormánytámogató irányvonalát támadta, de a MNP-n belüli „zsidó és liberális lobbit” és annak befolyását a Prágai Magyar Hírlapra. A heves sajtóvitával kísért ellentéteket csupán a Szent-Iványnak a kormánnyal folytatott tárgyalásainak befejezése után, s a budapesti kormánykörök erélyes beavatkozása nyomán sikerült mérsékelni, s 1927 közepétől ismét a két ellenzéki párt közeledése volt megfigyelhető. Ebben a belpolitikai fejlemények mellett a nemzetközi politikában bekövetkezett változások, így Rothermere lordnak az angol Daily Mail c. lapban 1927. június 21-én Magyarország helye a nap alatt címmel közretett írása, s az írás nyomán kibontakozott kampány és vita is közrejátszott. A trianoni határok etnikai elvű revízióját felvető írás és az 1927. áprilisában Bethlen István és Benito Mussolini között megkötött baráti szerződés ugyanis új, aktív korszakot nyitott Magyarország külpolitikájában, amelyet az addigiaknál nyíltabb revíziós politika jellemzett. Ez pedig az ellenzéki magyar pártok addiginál hatékonyabb együttműködését is feltételezte.

Bővebben...  

Az 1935-ös esztendőben Csehszlovákiában két olyan jelentős politikai eseményre került sor, amely a következő évekre is meghatározta a köztársaság belpolitikai viszonyait. Az egyik a parlamenti voksolás, a másik pedig a köztársasági elnök megválasztása volt.

Az 1935-ös választások már a nemzetközi életben lezajlott átrendeződések árnyékában zajlottak, s nagy meglepetéssel zárultak, hiszen országos szinten a legtöbb szavazatot a Konrád Heinlein vezette Szudétanémet Párt (SdP) szerezte meg. A hatalmon lévő csehszlovakista kormánykoalíció viszont meggyengült, s a választási eredmények azt igazolták, hogy a nemzetállam fenntartását és azt lebontását követelő erők közötti különbségek fokozatosan kiegyenlítődtek. Bár a választások után a volt kormánypártoknak ismét sikerült működőképes kabinetet létrehozniuk, a kiegyenlített erőviszonyok már előre jelezték, hogy a köztársaság válságos évek elé néz.

Bővebben...  

1938 tavaszán Mila Hodža miniszterelnök bejelentett, hogy a csehszlovák kormányzat a kisebbségek helyzetét egy ún. nemzetiségi statútum megalkotásával kívánja rendezni. A statútumot elsősorban a szudétanémetek helyzetének rendezésének – s egyben az egyre erőteljesebb külföldi kritika elhallgattatásának – szándéka motiválta, de Hodža a németekkel azonos elbánást ígért e többi nemzetiségnek, így a magyaroknak is.

Bővebben...  
Powered by Tags for Joomla

Keresés a tudástárban

selye