szociális rétegeződés

Noha a Monarchia időszakában a magyarság társadalomszerkezeti jellemzői kedvezőbbek voltak, mint a nemzetiségeké, a Csehszlovákiába került magyarok mégis rosszabb pozíciókat örököltek, mint a csehek, szlovákok vagy a csehszlovákiai németek. 

A szlovákiai magyarok szociális szerkezetét alapvetően meghatározta az, hogy a magyarok döntő többsége falusias jellegű településen élt, míg az 5 ezer főnél nagyobb településeken (városokban) élő magyarok aránya csupán 18% volt. A szorosabban vett magyar nyelvterületen csupán Komárom, Érsekújvár és Losonc számítottak közepes nagyságú városnak, de a 10 ezer fő alatti ún. kisvárosból sem volt sok (pl. Léva, Rimaszombat, Rozsnyó). Nagyvárosi jelleggel csupán a magyar nyelvterület peremén elhelyezkedő Pozsony és Kassa bírt, ám ezekben a magyar népesség kisebbségben volt.

Bővebben...  
Powered by Tags for Joomla

Keresés a tudástárban

selye