szent ivány józsef

Csehszlovák Köztársaság belső viszonyainak konszolidálása, a húszas évek elején meginduló gazdasági fellendülés és a kormányzat részéről a kisebbségek felé tett kisebb engedmények fokozatosan aláásták a kizárólag a sérelmi politikán alapuló politikai magatartást jogosultságát. Ezt a magyar ellenzéki pártok sem hagyhatták figyelmen kívül, annál is inkább, mivel a szlovákiai magyarok a megfelelő politikai és gazdasági pozíciók hiányában nem részesedtek a gazdasági fellendülés eredményeiből, s egyre inkább hátránya kerültek a többségi társadalommal szemben. Ez a tény motiválta a Magyar Nemzeti Pártnak az 1926 elejétől 1927 nyaráig tartó ún. reálpolitikai kísérletét, amelyet ha csupán hallgatólagosan is, de budapesti kormánykörökben is támogattak. Szent-Iványi tulajdonképpen a szudétanémet pártok egy része által folytatott politikát kívánta másolni, amely lényege abban állt, hogy ugyan együttműködtek a kormányzattal, de közben nem mondtak le az önrendelkezés elvéről. Fő céljuk pedig az volt, hogy a csehszlovák álam centralista, nemzetállami modelljét a nemzeti kisebbségek számára elfogadhatóbb szerkezettel váltsák fel. 

Bővebben...  

A két világháború közötti szlovákiai magyar politikusok vitái a maitól személyeskedőbbek voltak és általában sajtó nyilvánossága előtt zajlottak. Mivel a politikai elit tagjai között több nemesi származású egyén is volt, nem meglepő, hogy a viták rendezése olykor sajátos módon zajlott. 1926 elején az egyik szlovák lap majd egy rendőri jelentés is arról tudósított, hogy Szent-Ivány József a Magyar Nemzeti Párt vezére és Jabloniczky János az Országos Keresztényszocialista Párt egyik vezető személyisége a köztük kirobban vitát hagyományos módon, párbaj útján rendezték.

Bővebben...  
Powered by Tags for Joomla

Keresés a tudástárban

selye