prohászka ottokár körök

A szlovákiai magyar ifjúság két világháború közötti mozgalmainak egyrészt az egyetemista ifjúság érdekvédelmi szervezetei, másrészt a középiskolás diákságot összefogó cserkészmozgalom jelentették a kiindulópontját. A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem felszámolását követően Csehszlovákiában megszűnt a magyar nyelvű felsőoktatás. A magyar nemzetiségű diákság a magyarországi főiskolákon kívül elsősorban a pozsonyi Komenský Egyetemet valamint a brünni és prágai német nyelvű egyetemeket látogatta. A különböző egyetemi városokban a magyar diákok érdekvédelmi szervezeteket hoztak létre. A pozsonyi diákságot a Magyar Ifjak Pozsonyi Szövetsége, a német egyetemeken tanuló hallgatókat pedig a brünni székhelyű Corvinia tömörítette.

Fordulópontot jelentett az egyetemista ifjúság megszervezésében a prágai főiskolások szervezetének, a Magyar Akadémikusok Köre (MAK) a megalakulása 1925-ben, amely nyomán valamennyi egyetemi városban létrejött hasonló szervezet. A MAK fiókszervezeteit a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége (CSMASZ) fogta össze, amely 1926-ban alakult meg. Ennek legfőbb célja a magyar egyetemisták érdekvédelme, a fiatalok keresztény és nemzeti identitásának megőrzése és fejlesztése volt. 

Bővebben...  

A harmincas évek elején az ellenzéki magyar pártoknak nem csupán a kormány által támogatott aktivista pártokkal, és gazdasági válság gerjesztette szociális nehézségek miatt felerősödő kommunista mozgalommal kellett felvenniük a harcot, de új elemként jelentek meg a magyar közéletben azok az ifjúsági mozgalmak is, amelyek szakítani kívántak az OKP és az MNP hagyományosnak politikai eszköztárával és retorikájával. Ezek az ifjúsági mozgalmak – legyenek baloldali, vagy jobboldali indíttatásúak – már annak a generációnak az igényeit fejezték ki, amelyik az államfordulat a Csehszlovák Köztársaságban végezte iskoláit, s Prágában, Brünnben, Pozsonyban végzett egyetemi tanulmányai idején nemcsak az állam hivatalos nyelvét sajátította el, hanem megismerte a cseh és szlovák kultúrát is. Ők már nem fogadták el a Szüllő Géza által képviselt „budapesti politikát”, vagyis azt, hogy a szlovákiai magyar politikát elsősorban a budapesti érdekek kell hogy irányítsák, hanem saját szlovákiai magyar politika kialakítására törekedtek, amelyben a csehszlovák állam realitását figyelembe véve fontos szerepet kaptak a cseh és szlovák ifjúsági mozgalmakkal való kapcsolatok.

Bővebben...  
Powered by Tags for Joomla

Keresés a tudástárban

selye