párkány

Párkány és környéke egyike volt azon színmagyar lakosságú régióknak, amelyek magyar lakossága a hatóságok által alkalmazott lelki és fizikai nyomás hatására nagymértékben engedett a reszlovakizációs nyomásnak.
A Párkányi járás községeiben 1946. június 18-tól naponta 5-6-szori dobszóval szólították fel a lakosságot, hogy a községházán jelentkezzen a reszlovakizációs nyilatkozat aláírása céljából. Tudtukra adták, hogy ha a szülőfalujukban akarnak maradni, ajánlatos, hogy szlováknak vallják magukat és írják alá a nyilatkozatot. Aki ezt nem hajlandó megtenni, el kell hagynia faluját és át lesz telepítve Magyarországra, de volt olyan felhívás is, amely azzal rémisztgette a magyarokat, hogy aki nem jelentkezik szlováknak, azt Szibériába deportálják.
Érsekkétyen ezen túlmenően azzal fenyegették meg a lakosságot, hogy a magyarságuk mellett kitartóktól megvonják a cukor- és lisztjegyet. Kéménden 50 koronás büntetést helyeztek kilátásba, Muzsla katolikus esperesét Párkányban lecsukták, Ebed katolikus plébánosát pedig, aki nem akarta aláírni a nyilatkozatot, 3 napra elzárták, a község lakosságának félrevezetésére pedig elhíresztelték, hogy a pap és a tanító már reszlovakizált. Nánán a csendőrök 1946. június 21-én házról-házra jártak és mindenkivel közölték, hogy a község lakosságát néhány kilós csomaggal áttelepítik Magyarországra, aki azonban maradni akar, írja alá az űrlapot, amellyel szlováknak vallja magát, s akkor falujában maradhat és nem esik semmi bántódása. Nagyölveden a jegyző szintén azzal fenyegetőzött, hogy az aláírást megtagadók át lesznek telepítve Magyarországra. Ki is doboltatta, hogy akik nem hajlandók reszlovakizálni, írják össze vagyontárgyaikat, mert hamarosan kitelepítik őket. A falu lakossága között ráadásul azt is elhíresztelte, hogy a katolikus plébános és a káplán már aláírták a nyilatkozatot.
Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a Párkányi járás magyar lakosságának közel kétharmada reszlovakizált. A fent említett községek közül Nánán és Nagyölveden gyakorlatilag a teljes magyar lakosság, Muzslán a magyarok négyötöde, Ebeden és Kéménden kétharmada. Leginkább Érsekkéty református magyarsága tudott ellenállni a nyomásnak, lakosságának egyharmada írta alá a reszlovakizációs nyilatkozatot.
A nacionalista nyomás enyhültével a kényszer alatt reszlovakizálók zöme természetesen ismét magyarnak vallotta magát. Az 1950-es népszámláláskor nagy részük még szlováknak jelentkezett, 1961-ben azonban Érsekkétyen 94,2%, Ebeden 87,7%, Muzslán 85,3%, Kéménden 91,8%, Nagyölveden pedig 75,4% volt a magyarok aránya.

 
Powered by Tags for Joomla

Keresés a tudástárban

selye