nyelvi jogok

Az új csehszlovák hatalomnak a városok nemzeti-nyelvi arculatát sikerült igen rövid időn belül átalakítaniuk, megváltoztatniuk, sőt megfordítaniuk. Igen szemléletesen írja le ezt a gyors változást korabeli élményei alapján Szvatkó Pál, aki döbbenetesen gyors változásként élte meg azt, ahogy az 1910. évi népszámlálás adata szerint 30 százalékban magyar Nagyszombatból, ebből a nyelvhatár közelében, igaz attól északra fekvő nagy múltú kedves városból rövid két esztendő alatt 90 százalékot meghaladó arányban szlovák Trnava lett, mégpedig anélkül, hogy a régi polgárok elköltöztek vagy újak odaköltöztek volna.

Bővebben...  

A demokratikus intézményi keretek ellenére a húszas évek Csehszlovákiájában a magyar kisebbséget számos téren hátrányos megkülönböztetés érte, amelyek egyaránt kimutathatók voltak a gazdasági életben (lásd a földreformot), a kultúrában, az iskolaügyben és a társadalmi és politikai élet szinte minden terén. A hatóságok állampolgári szempontból eleve gyanúsnak tekintették a nemzeti kisebbségekhez tartozókat, így azok szinte teljesen kiszorultak az állami hivatalokból és a közigazgatásból is.

Bővebben...  

A szlovákiai magyarok mindennapi nyelvhasználatának lehetőségeit ugyanaz a kettősség jellemezte, amely a korszak csehszlovák nemzetiségi politikájának egészét. A törvények és a Dél-Szlovákiában élő szlovák lakosság akkor még természetes magyar nyelvtudása széleskörű lehetőségét teremtették meg a magyar nyelv használatának. Másrészt viszont az államhatalom és annak túlbuzgó képviselői gátolni igyekeztek a viszonylag liberális törvények alkalmazását. Különösen a nyelvhatár fölötti régiókban, de nem csupán ott, a húszas évek elején konfliktusok egész sorának voltak forrásai a magyar nyelv használatát tiltó rendelkezések.

Bővebben...  
Powered by Tags for Joomla

Keresés a tudástárban

selye