nyelvhatár

Az 1921-es népszámlálás adatsorai már világosan jelzik azt, hogy az államfordulatot követően Szlovákia területén gyors etnikai átalakulást ment végbe: az 1910-es állapothoz képest a magyarság számaránya 27,4%-kal csökkent, míg a csehszlovák népesség aránya 19,5%-al megnőtt. Ez a rendkívül radikális átalakulás azonban nem egyenlő arányban oszlott meg Szlovákia egész területén. A dél-szlovákiai összefüggő magyar nyelvterület települései döntő többségében megtartották eredeti etnikai jellegüket, mindössze a nagyobb városokban volt megfigyelhető a magyarság fogyása. Egyik pillanatról a másikra eltűnt viszont a nyelvhatártól északra élő magyarság nagy része, megindult az itt lévő nyelvszigetek felolvadása, s gyökeresen megváltozott az észak-szlovákiai városok etnikai jellege. A nyelvhatártól északra fekvő régióban az államfordulatot megelőzően jelentősebb számú magyar lakosság leginkább csak a nagyobb városokban élt. A városokra a dualizmus idején jellemző magyarosodás következtében az 1910-es népszámlálás idején Zólyomban abszolút többséget alkotott a magyarság, Besztercebányán és Eperjesen relatív többségben volt, de Trencsénben és Nagyszombatban is meghaladta az aránya a 30%-t.

Bővebben...  

Az 1921-es népszámlálás adatsorai már világosan jelzik azt, hogy az államfordulatot követően Szlovákia területén gyors etnikai átalakulást ment végbe: az 1910-es állapothoz képest a magyarság számaránya 27,4%-kal csökkent, míg a csehszlovák népesség aránya 19,5%-al megnőtt. Ez a rendkívül radikális átalakulás azonban nem egyenlő arányban oszlott meg Szlovákia egész területén. A dél-szlovákiai összefüggő magyar nyelvterület települései döntő többségében megtartották eredeti etnikai jellegüket, mindössze a nagyobb városokban volt megfigyelhető a magyarság fogyása. Egyik pillanatról a másikra eltűnt viszont a nyelvhatártól északra élő magyarság nagy része, megindult az itt lévő nyelvszigetek felolvadása, s gyökeresen megváltozott az észak-szlovákiai városok etnikai jellege. A nyelvhatártól északra fekvő régióban az államfordulatot megelőzően jelentősebb számú magyar lakosság leginkább csak a nagyobb városokban élt. A városokra a dualizmus idején jellemző magyarosodás következtében az 1910-es népszámlálás idején Zólyomban abszolút többséget alkotott a magyarság, Besztercebányán és Eperjesen relatív többségben volt, de Trencsénben és Nagyszombatban is meghaladta az aránya a 30%-t.

Bővebben...  
Powered by Tags for Joomla

Keresés a tudástárban

selye