nyelvhasználat

Az újkori Pozsonyra mindig is a multikulturalitás és a többnyelvűség volt a jellemző. A századfordulón Pozsony lakosságának több mint felét a németek alkották, egyharmadát a magyarok és de jelentős számú szlovák lakosság is élt a városban. Az utcán és a közéletben ekkor még a magyar és a német nyelv volt az uralkodó. Trianon után a város etnikai összetétele gyors változásnak indult. 1921-ben már a város lakosságának 42%-a csehszlováknak, 30%-a németnek és 24%-a vallotta magát magyarnak. Ez a változás a város nyelvhasználatában is megmutatkozott. A több ezer ide költözött cseh miatt új elemet jelentett a cseh nyelv megjelenése, de a visszaemlékezők szerint egyik pillanatról a másikra olyanok is szlovákul kezdtek beszélni, akik addig kizárólag a magyart vagy a németet használták.

Bővebben...  

A szlovákiai magyarok mindennapi nyelvhasználatának lehetőségeit ugyanaz a kettősség jellemezte, amely a korszak csehszlovák nemzetiségi politikájának egészét. A törvények és a Dél-Szlovákiában élő szlovák lakosság akkor még természetes magyar nyelvtudása széleskörű lehetőségét teremtették meg a magyar nyelv használatának. Másrészt viszont az államhatalom és annak túlbuzgó képviselői gátolni igyekeztek a viszonylag liberális törvények alkalmazását. Különösen a nyelvhatár fölötti régiókban, de nem csupán ott, a húszas évek elején konfliktusok egész sorának voltak forrásai a magyar nyelv használatát tiltó rendelkezések.

Bővebben...  
Powered by Tags for Joomla

Keresés a tudástárban

selye