nemzetiségi törvény

A KB-utasításra elkészült 1968. márciusi CSEMADOK-állásfoglalás tehát egy korlátozott kisebbségi kulturális önigazgatási modell megvalósítását vázolta fel. Ennek jegyében kezdődtek el a Prága melletti Kolodejben május 27-én - a miniszterelnök-helyettessé kinevezett Gustáv Husák irányításával - azok a tárgyalások, amelyek egyrészt a cseh-szlovák föderáció megteremtését, másrészt a nemzetiségi alkotmánytörvény megalkotását tűzték ki célul. A magyar, ukrán és lengyel nemzetiségi szövetségek vezetőinek minden erőfeszítése ellenére sem sikerült elérnie azt, hogy a CSKP májusi akcióprogramjában is rendezőelvként szereplő önigazgatási elvet a nemzetiségek új alkotmányjogi helyzetének kialakításában is alkalmazzák. A nemzetiségi albizottság legbefolyásosabb szlovák tagjai elutasították azt a prágai pártvezetés által is támogatott javaslatot, hogy a nemzetiségi alkotmánytörvény alapja a nemzetiségi szövetségek által benyújtott tervezet legyen.
Ez az elképzelés a CSKP 1968 nyarán elkészült akcióprogramjának is részét alkotta. A prágai tavasz ígéretes reformküzdelmét rövid egy-két hónap alatt felszámolta a varsói szerződés öt tagállamának, köztük a kádéri Magyarországnak 1968. augusztus 21-i katonai intervenciója, illetve az azt követő átrendeződés, amelyet 1968 szeptemberétől a feltétlen Moszkva-barát Bilak-Jindra-Jakes-féle trió támogatását megszerezve maga Gustáv Husák irányított.
Az 1968 októberében a prágai nemzetgyűlés elé terjesztett föderációs és nemzetiségi törvényjavaslat sorsát is megpecsételte a katonai intervenció, illetve a visszarendeződés. Jóllehet a parlament által formálisan elfogadott és a távirati iroda által 1968. október 28-án közreadott 1968. évi 144. számú nemzetiségi törvény első változatának szövegében továbbra is ott szerepelt a nemzetiségi önigazgatás mint a kérdés rendezésének alapelve, a hivatalos változatban erről azonban már szó sem esett. A föderációs és a nemzetiségi alkotmánytörvény politikai előkészítésével megbízott Gustáv Husák, az egyre erősebb támadásoknak kitett Dubcek akkor még nélkülözhetetlen beleegyezését bizonyára könnyedén megszerezve, a prágai ősz zavarosában egyszerűen kiiktatta a törvényből a nemzetiségi önigazgatásra utaló paragrafusokat, s egyszerű sajtóbeli helyesbítés útján a csehszlovákiai lapokban, köztük az Új Szóban is 1968. november 7-én egészen más szövegezésű törvényt tett közzé, amely a következő két évtizedben minden jogtiprás eltakarására alkalmas fügefalevélnek bizonyult.
Az 1969. január 1-jével életbelépett föderációs törvény értelmében létrejött Szlovák Köztársaság kormányában Dobos Lászlót tárca nélküli nemzetiségi miniszterré nevezték ki, majd február 14-én még a Nemzetiségi Tanács is megalakult a Szlovák Nemzeti Tanácson belül. Létrejött a szlovák kormányhivatal mellett a Nemzetiségi Titkárság is. Ugyanakkor a nemzetiségi egyenjogúsítás beígért törvényi biztosítékai már sohasem születhettek meg.

 
Powered by Tags for Joomla

Keresés a tudástárban

selye