lőrincz gyula

A magyar kisebbség helyzetének rendezésére tett első lépések egyike a magyar kulturális szervezet létrehozása volt. A kommunista pártvezetés által már 1948 nyarán kilátásba helyezett kultúregyesület megszervezése a szlovák pártvezetés melletti Magyar Bizottság feladata volt. A bizottság a pártvezetés 1948. december 9-i megbízása alapján fogott hozzá az egyesület megszervezéséhez, amelynek alakuló közgyűlésére 1949. március 5-én Pozsonyban került sor. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete (Csemadok) néven létrehozott szervezet elnökévé – az eredetileg felkért, a megbízatást azonban nem vállaló Fábry Zoltán helyett – Lőrincz Gyula festőművészt, alelnökeivé Kugler János földművest és Egri Viktor írót, központi titkárává az eredetileg javasolt, ám jóvá nem hagyott Balogh Dénes Árpád helyett Fellegi Istvánt választották; Fábry Zoltán örökös díszelnök lett. A szlovák párt- és állami vezetés mind az alakuló közgyűlés küldötteinek, mind pedig az azon megválasztandó vezetőség kiválasztásánál éberen ügyelt arra, nehogy olyan személyek kerüljenek a Csemadok élére, akik azt életképes, a kulturális tevékenység mellett netán politikai, érdekképviseleti munkát is kifejtő szervezetté alakítanák. A hatóságok közel egy éven keresztül tiltották a reszlovakizált magyarok felvételét, amivel a magyar lakosság közel kétharmadát megfosztották a magyar kultúregyesületben való tagság lehetőségétől. A nevében országos hatáskörűnek deklarált szervezetnek az 1950-es évek elején Csehországban is alakultak alapszervezetei, azokat azonban 1953-ban feloszlatták, s a Csemadok tevékenységét Szlovákiára korlátozták. Az egyesület a tevékenységét korlátozó számos intézkedés ellenére megalakulását követően hamarosan a magyarlakta terület legnépesebb és legbefolyásosabb társadalmi szervezetévé vált, amelyben a magyar lakosság hajlamos volt nemcsak kultúregyesületet, hanem érdekvédelmi szervezetet is látni. Tevékenységében egyfajta kettősség volt tapasztalható. A kommunista pártszervek utasításainak megfelelően részt vett a párthatározatoknak a magyar lakosság közötti érvényesítésében, a jogfosztottság évei után ugyanakkor pótolhatatlan tevékenységet fejtett ki azáltal, hogy felvállalta a magyar kisebbség kulturális életének kibontakoztatását, közreműködött a magyar iskolák újraindításában, gyakorlatilag valamennyi magyar kisebbségi intézmény megszervezésében, s munkásságában itt-ott érdekvédelmi törekvések is megfigyelhetőek voltak, amelyek leginkább 1968 szabadabb politikai légkörében érvényesülhettek.

 
Powered by Tags for Joomla

Keresés a tudástárban

selye