kassai kormányprogram

A II. világháború végén felújított Csehszlovákia a német és magyar kisebbség kollektív háborús bűnössége ürügyén célul tűzte ki e két kisebbség kitelepítését és az ország cseh-szlovák nemzetállammá alakítását. A nem szláv kisebbségek kitelepítésének gondolatát az Edvard Beneš által vezetett londoni csehszlovák emigráns körök fogalmazták meg, a beneši elképzeléseket azonban már 1944 folyamán átvette a Klement Gottwald vezette moszkvai kommunista emigráció, majd a hazai szlovák ellenállás is. A németek és magyarok kitelepítésének előkészítésével párhuzamosan kezdetét vette a német- és magyarellenes jogalkotás is. Az első jogfosztó rendelkezések már az 1944 augusztusában kitört szlovák nemzeti felkelés idején megszülettek, amikor a felkelést irányító Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT) rendeleteket hozott az Esterházy János vezette Magyar Párt feloszlatásáról, a magyar nyelvű oktatás és a magyar istentiszteletek korlátozásáról. A kisebbségellenes intézkedések alapdokumentumává és hivatkozási forrásává a háború utáni első csehszlovák kormány 1945. április 5-én Kassán elfogadott programja vált. Az ún. kassai kormányprogram VIII. fejezete a kollektív bűnösség elve alapján kilátásba helyezte a németek és magyarok megfosztását csehszlovák állampolgárságuktól, IX. fejezete felelősségre vonásukat és megbüntetésüket, X. és XI. fejezete vagyonuk lefoglalását és elkobzását, XV. fejezete pedig iskoláik bezárását. A kormányprogram közzétételét követően elnöki dekrétumok, nemzetgyűlési törvények és SZNT-rendeletek sokasága látott napvilágot, amelyek a német és magyar kisebbséget gyakorlatilag törvényen kívüli állapotba helyezték. A két legnagyobb horderejű Beneš-dekrétum az 1945. augusztus 2-án kelt 33. sz. alkotmánydekrétum volt, amely – az aktív antifasiszták kivételével – a teljes magyar és német lakosságot megfosztotta csehszlovák állampolgárságától, valamint az 1945. október 25-i 108. sz. dekrétum, amely a németek és magyarok vagyonának elkobzásáról rendelkeztek. Ezen kívül jogszabályok sora mondta ki többek között a magyarok mezőgazdasági vagyonának elkobzását, a magyar egyesületek feloszlatását, a magyar köz-, majd magánalkalmazottak elbocsátását állásukból, nyugdíjuk és szociális ellátmányuk megvonását, a magyarok kizárását az egyetemekről és főiskolákról, a nemzeti bizottságokból, a politikai pártokból és választójoguk megvonását. Bezárták a magyar iskolákat, betiltották magyar könyvek és újságok kiadását és behozatalát, a magyar nyelv használatát a közéletben. Magyarok rádiókészüléket nem birtokolhattak, polgári keresetet nem indíthattak, hadisegélyt nem kaphattak, házaikból, lakásaikból kártérítés nélkül bármikor ki lehetett őket lakoltatni, s bármikor közmunkára lehetett őket kötelezni.

 
Powered by Tags for Joomla

Keresés a tudástárban

selye