identitás

A dualizmus kori Magyarország nemzetállami törekvései a nem magyar etnikai régiókban, így a felső-magyarországi szlovák vármegyék területén is súlyos feszültségeket halmozott fel a magyar megyei, járási, helyi közigazgatással szemben, a többségében magyar tannyelvűvé változtatott népoktatásügyben, a magyarosodás ügyét felkaroló felvidéki zsidósággal és a magyar nyelv terjesztését támogató egyesületekkel, egyházi törekvésekkel szemben. Mindez nagy mértékben hozzájárult a csehszlovák hatalom-átvétel hónapjaiban a helyi konfliktusok kirobbanásához, a magyar hivatalnokok, értelmiségiek, lelkészek, zsidó kereskedők, kocsmárosok ellen irányuló atrocitások, inzultusok terjedéséhez.

Bővebben...  

A magát nemzetállamként meghatározó de valójában soknemzetiségű Csehszlovák Köztársaságban a kezdetektől fogva szenvedélyes viták tárgya volt a lakosság nemzetiségi megoszlása, hiszen mind az új államhatárok támogatói mind, pedig ellenzői a lakosság etnikai összetételére hivatkozva próbálták alátámasztani vélt vagy valós igazukat. Csehszlovákiában az első hivatalos népszámlálást 1921. február 15-én rendezték meg. A népszámlálás adatai szerint Csehszlovákiában összesen 13,37 millió csehszlovák állampolgárságú lakos élt, ebből alig valamivel kevesebb, mint 3 millió Szlovákia területén.

Bővebben...  
Powered by Tags for Joomla

Keresés a tudástárban

selye