hancsovszky béla

1945. augusztus 8-án éjfél után 2 óra 15 perckor nagy erejű robbanás rázta meg a csehszlovák politikai rendőrség tornaljai parancsnokságát. Emberéletben nem esett kár, de az épület három helyisége romba dőlt, berendezése pedig a tűz martalékává vált. A városban még aznap statáriumot hirdettek ki, gyülekezési tilalmat rendeltek el, az éjszakai órákra kijárási tilalmat vezettek be, a város utcáin pedig betiltották a magyar beszédet.
Széles körű nyomozás vette kezdetét, amely során több mint 200 helyen tartottak házkutatást, s a járási székhely 150 magyar lakosát hallgatták ki és vették őrizetbe. Néhány nap múlva, mint a robbantás elkövetőit, letartóztatták a 19 éves Hancsovszky Bélát, testvérét, a 16 éves Hancsovszky Istvánt, valamint a 14 éves budapesti illetőségű Böhm Ferencet.
Az ügyet nem a tornaljai, hanem a Rimaszombati Járási Népbíróság Tárgyalta. A népbíróság előtt vádlottként már csupán Hancsovszky Béla szerepelt, testvérét és Böhmöt csak mint tanúkat hallgatták ki. Hancsovszky, tettét nem tagadva, azt a magyarellenes intézkedések elleni tiltakozással magyarázta, amiért a népbíróság a Szlovák Nemzeti Tanács népbíráskodásról szóló 33/1945 sz. rendelete alapján golyó általi halálra ítélte. Halálos ítéletét azonban már nem tudták végrehajtani, mivel Hancsovszky 1945. szeptember 25-én megszökött a rimaszombati börtönből és Magyarországra távozott. A csehszlovák hatóságok ezt követően diplomáciai úton kérték kiadását Magyarországtól, a magyar illetékesek azonban nem tudták, vagy nem akarták őt kiadni Csehszlovákiának.
A merénylet utóéletéhez tartozik, hogy 1945. augusztus 11-én, tehát három nappal a robbantás után Tornaljára érkezett Gustáv Husák belügyi megbízott, hogy részt vegyen a Tornaljai Járási Közigazgatási Bizottságnak a merénylettel és a magyaroknak a városból való kitoloncolásával foglalkozó aznapi ülésén. Az ülésen elfogadott határozat szerint rövid időn belül ki kell telepíteni Tornalja összes magyar lakosát, később pedig az egész járást meg kell tisztítani a magyaroktól. Elsőként a volt magyar politikai pártok tagjait és a tehetősebb polgárokat, utoljára a földműveseket és munkásokat, kivételt csak az aktív antifasiszta harcosok és a vegyes házasságban élők kaphatnak.
Tornalja teljes magyar lakosságának kitelepítésére nem került ugyan sor, tény ugyanakkor, hogy a lakosságcsere és a csehországi deportálás a város és környéke magyar lakosságát Gömör többi régiójánál nagyobb mértékben érintette.

 
Powered by Tags for Joomla

Keresés a tudástárban

selye