hadtörténelem

Vix alezredes, a budapesti antant misszió vezetője 1919. március 20-án nyújtotta át Károlyi Mihály köztársasági elnöknek azt a jegyzéket, amely a magyar és a román hadsereg elválasztását rendelte el a Vásárosnaménytól Szegedig terjedő térségben egy semleges zóna kialakításával. Mivel a zóna nyugati határának kijelölése a tiszai román határ veszélyét hordozta magában, Károlyi Mihály Vixhez intézett válaszában bejelentette a magyar kormány lemondását, mert „a kormány nincs abban a helyzetben, hogy tudomásul vehesse a békekonferencia határozatát és közreműködjék annak végrehajtásában”. A Magyarországi Szociáldemokrata Munkáspárt és a Magyarországi Kommunisták Pártja megegyezése és Magyar Szocialista Párt néven történt egyesülése alapján, Károlyi Mihály köztársasági elnök mellőzésével, illetve a nevében kiadott hamis nyilatkozatra hivatkozva március 21-én Garbai Sándor szociáldemokrata és Kun Béla kommunista politikusok kikiáltották a Tanácsköztársaságot.

Bővebben...  

Miközben a müncheni egyezmény utáni napokban a magyarországi közvélemény egyre türelmetlenebbül várta a Felvidék visszacsatolását, a hadseregben egyre nagyobb teret kaptak a szélsőséges eszmék, köztük a nyilasok képviselői, akik Csehszlovákia azonnali megtámadását követelték. Nem csoda, hogy megszaporodtak a szlovák-magyar határincidensek, amelyek közül a legjelentősebbre 1938. október 5-én a feledi járásba tartozó Kacagópusztánál került sor. Az összecsapás elindítója a magyarországi hangonyi határbiztosító század parancsnoka, Felcsiki Gábor százados volt, aki – felsőbb parancs nélkül – elhatározta, hogy katonáival elfoglalja a határ szlovákiai oldalán lévő cseh-szlovák telepesfalvakat, s ezzel ő lesz az, aki elkezdi a „Felvidék visszafoglalását.”

Bővebben...  

Az ausztriai Sankt Pöltenből Kroměřížen át november 1-jén Hodonínba érkezett 25. lővészezred cseh tisztjei és katonái Augustín Ripka főhadnagy és V. Stuchlík kapitány vezetésével november 2-án Holics város szlovák vezetőinek hívására átlépték a morva-magyar határt. A cseh és szlovák önkéntesekből folyamatosan erősödő alakulat elfoglalta az eggbeli olajkutakat és bevonult Malacka városba. Ezt követően elfoglalták Zohort, Dévényújfalut, illetve Szakolcát és november 7-én Nagyszombatot. Ez volt az első cseh-szlovák katonai akció a történeti Magyarország területén.

Bővebben...  
Powered by Tags for Joomla

Keresés a tudástárban

selye