gyürky ákos

Pozsony és környéke mellett a Szlovák Köztársaság másik fontos magyar településterülete Nyitra és a környékén meghúzódó 19 falu, ez utóbbiak többsége képezte a Zobor-vidék úgynevezett "palóc félsziget"-ét. Ez volt a szlovákiai magyarság legfontosabb összefüggő tömbje, becslések szerint 30 000 emberből állt. A lakosság többsége mezőgazdaságból és bortermelésből élt, de sokan jártak be dolgozni a városba, napszámosként, ipari munkásként, s voltak távíró- és távbeszélő-szakmunkások is; ez elősegítette a polgárság, városi értelmiség és a falu kapcsolatának kiépülését. A közösségi életet a második világháború éveiben itt is a karitatív munka, a szociális gondoskodás határozta meg. 1939 őszétől ezt a feladatot az Országos Gyermekvédő Egyesület helyi fiókja igyekezett betölteni; amikor néhány hónappal később föloszlatták, a Magyar Párt Családvédő Osztálya pótolta ezt. Magában a városban az 1938-as községi választások idején a Magyar Párt kapta a legtöbb szavazatot, s ez szerepet játszhatott abban, hogy meg tudták erősíteni a helyi szervezeteket, és hogy új székházakat építhettek, amelyek az egyes településeken kultúrcélokat is szolgáltak. A környék könyvellátását a SzMKE vándorkönyvtárakkal igyekezett megoldani. Az SzMKe-nek a legtöbb faluban volt helyi sejtje, a többi településen pedig szerveződött, amikor az egyesületet 1939 tavaszán betiltották. Ekkor a magyar kultúrélet szerveződéseiből csak az Egyházi Magyar Dalárda maradt meg. 1941 decemberétől aztán a SzMKE újra folytathatta működését. Korábban, 1939-ben a Szlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség sportegyesületek alapítására biztatta a magyar településeket. Nyitrán és környékén hét ilyen egyesület alakult. A kormány azonban 1940 végén egyikük alapszabályát sem hagyta jóvá.
Pozsonyon kívül Nyitrán folyt a legeredményesebb kulturális élet. A legfontosabb teljesítmények közé tartozik, hogy a Dallos István vezetésével működő Híd – Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulat 1941-től Magyar Album címmel olyan irodalmi szemle kiadásába fogott bele, amely tíz számig jutott el, az utolsó megjelenése idején már a szomszédban dörögtek az ágyúk. A reciprocitás elve miatt Szlovákiában nem jelenhetett meg magyar nyelvű folyóirat, így az egyébként struktúráját tekintve egy folyóiratra emlékeztető kiadvány könyvsorozatként látott napvilágot, így nem kellett hozzá lapengedély. z első köteteket 2900–3000 példányban adták ki, az ötödiket már 3800-ban. A további nyitrai kiadványok közül kiemelkedik néhány regionális munka, így például Mártonvölgyi László táj-, illetve irodalomtörténeti könyvei (Zarándokúton a Kárpátok alatt, Emlékek földjén), továbbá a Nyitra vármegye című, ez időszakban megszűnt hetilap szerkesztőjének, Faith Fülöpnek féltucatnyi, művelődéstörténeti és helyi vonatkozású cikkgyűjteménye .
A párt-, illetve a társadalmi életet a Magyar Párt helyi vezetője, Gyürky Ákos ügyvéd irányította, akinek A Zobor vidéke címmel füzete is megjelent a Toldy Kör egyik sorozatában.

 
Powered by Tags for Joomla

Keresés a tudástárban

selye