gutor

A magyar lakosság csehországi deportálása 1946. november 15-19. között a Somorjai járáshoz tartozó Szemeten és Gutoron, valamint a Párkányi járásban lévő Köbölkúton és Muzslán kezdődött. Az akció két érintett község példáján a következőképpen zajlott:
Köbölkutat 1946. november 16-án katonai egységek zárták körül, majd kidobolták, hogy a lakosság egy része Csehországba lesz áttelepítve. Az előre elkészített névjegyzék alapján kijelölt családoknak egy katona és két civil kézbesítette a csehországi munkaszolgálatukat elrendelő végzést, valamint a magukkal vihető tárgyak, állatok és élelmiszerek listáját.
A falu egész lakossága elhatározta, hogy nem hagyja el szülőföldjét, ezért nem is csomagolt, s nem készült fel az áttelepülésre. A kijelöltek erőszakos elhurcolására november 19-én került sor. E napon kijárási tilalmat rendeltek el, az ellenállókat puskatussal összeverték és megkötözték, a passzívan viselkedőket puskacsővel kényszerítették a teherautóra, majd utánuk hajigálták holmijaikat és némi élelmiszert, amit kéznél találtak. A kijelölt családokat a falu vasútállomásán marhavagonokba terelték, s november 19-én útnak indították Prága felé, ahová 21-én érkeztek meg.
A Duna bal partján fekvő csallóközi Gutoron kezdetben hasonlóan játszódott le minden, mint ahogy az Köbölkúton történt. Egészen november 19-ig, amikor is a faluban elszabadult a pokol. A gutoriak ugyanis, amikor azt tapasztalták, hogy a szomszédos Szemet község lakóit megkötözve és véresen viszik keresztül a falujukon, megijedtek és csónakokon igyekeztek átmenekülni a Duna magyar oldalára. A Duna védőgátján cirkáló csehszlovák határőrség a mintegy 240 menekülőre tüzet nyitott, s lelőtte a 48 esztendős Sindler Ferencet, aki a helyszínen életét vesztette.
A menekülők egy része a sortűz ellenére átjutott Magyarországra, akiknek ez nem sikerült, azok a falu különböző helyein rejtőztek el. Ez utóbbiakat a másnapi, november 20-i razzia során egyenként begyűjtötték, s a somorjai vasútállomásról szintén útnak indították Csehország felé. A deportált magyar családok házaira – Köbölkúton és Gutoron egyaránt – azonnal szlovák telepesek tették rá a kezüket, akik vagy beköltöztek a házba és birtokba vették a gazdaságot, vagy pedig egyszerűen széthordták az ott talált ingóságot és háziállatokat.
A deportáltak csehországi fogadtatása és szétosztása az egykori rabszolgavásárokra emlékeztetett. Addig várakoztak a fűtetlen marhavagonokban, a vasútállomáson vagy valamely közeli épületben, amíg a magyar munkaerő iránt érdeklődő valamelyik cseh gazda ki nem választotta őket. Leghamarább a jó erőben lévő, minél több munkaképes családtaggal rendelkező családok keltek el, a kisgyermekes vagy öreg, beteg szülőkkel érkező családoknak gyakran napokig kellett várakozniuk.

 
Powered by Tags for Joomla

Keresés a tudástárban

selye