fiatal magyarok munkacsoportja

A harmincas évek elején elsősorban a Sarló mozgalom egyre nagyobb térnyerésének hatására és külföldi példáktól inspirálva az ellenzéki magyar pártok is felismerték, hogy nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az ifjúsággal való kapcsolattartásra. Különösen a Magyar Nemzeti Párton belül erősödött meg ez a szándék, ahol a Jaross Andor által fémjelzett új vezetés a fiatalság megszervezését is feladatául tűzte ki. Ennek jeleként 1932-ben ifjúsági nagygyűlések és találkozók egész sorát szervezték meg, 1933 tavaszán pedig bejelentették, hogy Fiatal Magyarok Munkacsoportja (FMM) néven létrehozzák a párt ifjúsági tagozatát. A Fiatal Magyarok Munkacsoportjába a párt 21 és 40 év közötti tagjai léphettek be, s elsősorban a falusi paraszti rétegek és a városi munkásság köréből igyekeztek a tagságot toborozni. Az FMM tagjai nyilvános szereplések alkalmával magyar jellegű nyakkendőt viseltek, s előírás szerint a Jobb jövőt! és az Adjon Isten! szavakkal köszöntötték egymást. A nyilvános rendezvényeken rendezett zárt sorokban felvonuló fiatalok egyik feladata éppen a nyilvános rendezvények nyugalmának biztosítása volt, így a párton belül bizonyos rendfenntartó szerepet is szántak nekik. 1933 nyarán Dél-Szlovákia különböző vidékein egymás után jöttek létre a Fiatal Magyarok Munkacsoportjainak helyi szervezetei. A hatóságok azonban a félkatonai szerveződésnek minősítették a FMM-et, működését pedig ellentétesnek ítélték a fennálló törvényekkel. Ennek következtében a Tartományi Hivatal 1933. július 10-én kiadott rendeletében betiltotta a szervezet működését, helyi szervezeteit pedig feloszlatta. Sőt a szervezet néhány vezetője ellen bűnvádi eljárást is indítottak. Noha a MNP élesen tiltakozott mindezek ellen, a Tartományi Hivatal döntését nem tudták megváltoztatni, így a Fiatal Magyarok Munkacsoportja rövid fennállás után befejezte működését.

 
Powered by Tags for Joomla

Keresés a tudástárban

selye