földreform

A bécsi döntéssel visszacsatolt területeken a legtöbb gondot a csehszlovák földreform revíziója jelentette. Ezt a közigazgatási műveletet a Jaross-féle Felvidéki Minisztérium mellett az Egyesült Magyar Párt lépviselőjéből a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárává előrelépett Szilassy Béla az 1939 márciusában felállított felvidéki földbirtok-rendezés kormánybiztosaként irányította.
A Teleki-kormány az Egyesült Magyar Pártnak a kormánypártba való 1940. márciusi beolvasztásáig, illetve a felvidéki fölbirtok-rendezési kormánybiztosság 1941. július 15-i megszüntetéséig elsősorban arra törekedett, hogy a csehszlovák földreform által kisemmizett magyar középparaszti rétegeket, illetve az eredeti magyar tulajdonosokat kárpótolja. Erre a célra elsősorban a visszacsatolás előtt és alatt elmenekült cseh és morva telepesek és maradékbirtokosok földjeit használta fel. Ugyanakkor a visszacsatolt részeken továbbra is mintegy 80 ezer holdnyi földbirtok maradt szlovák kézen. Minthogy a magyarországi földbirtok-revízióval párhuzamosan, s jórészt annak intézkedéseit ellensúlyozva, Szlovákiában is nagyszabású földbirtok-rendezés vette kezdetét, a magyar és a szlovák kormány 1941. augusztus 2-án kölcsönös kompromisszumok alapján kétoldalú földbirtok-politikai megállapodást írt alá. A szlovákiai magyar és a magyarországi szlovák földbirtok revíziójának szabályait kölcsönösen szabályozó megállapodás lehetővé tette, hogy a csehszlovák agrárreform következményeinek magyarországi hatálytalanítása ne váltson ki szlovák oldalon ennél is súlyosabb retorziókat. A magyarországi szlovák őslakosoknak a csehszlovák földreform során adott úgynevezett kisjuttatásait 35 hold terjedelemben a magyar kormány is garantálta, a szlovák telepesek esetében ugyanezt 20 holdban maximálta. a szlovák kormány viszont a magyar állampolgárok szlovákiai vagyonából kisajátítani tervezett földterületet 18 ezer hold mezőgazdasági és 42 ezer hold erdőingatlanban határozta meg.
Teleki Pál többször is kifogásolta az Egyesült Magyar Párt vezetői által pártszempontok szerint végrehajtott földreform-revíziót, s elrendelte a Szilassy-féle kormánybiztosság tevékenységének szigorú ellenőrzését. A csehszlovák földreform revíziója során nagyobb részt elsikkadt annak szociális tartalma. A birtokrevízió elsősorban a középparaszti és nagybirtokosi rétegnek kedvezett, míg a kisparaszti és földnélküli tömegek ugyanúgy jártak, mint a csehszlovák agrárreform idején. Ez ellen több helyen is - így például Fülek környékén, Zselízen, Ladamócon, Kis- és Nagykálnán, Marosfalván, Újbarson – emeltek panaszt a kárvallottak. A csehszlovák földreform revíziójának a magyar szakigazgatás a világháború éveiben nem tudott a végére járni.

 

Európa legtöbb országához hasonlóan az 1920-as években Csehszlovákiában is földbirtokreformot hajtottak végre. A reform szükségességét elsősorban a földbirtoktulajdon aránytalan megoszlása, a nagybirtok túlsúlya és a lakosság széles rétegeinek jogos föld utáni igénye váltotta ki. A földreform értelmében lefoglalás alá került minden olyan nagybirtok, amely meghaladta a 150 hektárnyi mezőgazdasági területet vagy 250 hektárnyi területet általában. A lefoglalt földet a föld vételárának megtérítése ellenében a földigénylőknek utalták ki. A földreform lebonyolítását az állam az 1920-ban létrehozott Állami Földhivatalra (ÁFH) bízta, amely szinte korlátlan jogosítványokkal rendelkezett: megszabhatta a reform ütemét, a kivételeket adhatott a lefoglalás alól, döntött a kiutalás formájáról, s arról, hogy ki kaphat földet.

Bővebben...  

Dél-Szlovákia természeti adottságainak és gazdasági jellemzőinek következtében a szlovákiai magyar lakosság döntő többsége a mezőgazdaságból élt. Az 1930-as népszámlálás szerint a Csehszlovákiában élő magyarság 61,2%-a foglalkozott őstermeléssel. Az elsősorban a nagybirtokon alapuló földbirtokszerkezet miatt a földművelésből élő szlovákiai magyarok között a többi nemzetiséghez viszonyítva alacsony volt az önállóan gazdálkodók aránya (57,7%) és rendkívül magas a mezőgazdasági munkások és a napszámosok aránya (41,6%). Ez azt jelentette, hogy a falusi magyar lakosság nagy része földnélküli nincstelen illetve törpebirtokon gazdálkodó és bérmunkára kényszerülő földműves volt.

Bővebben...  
Powered by Tags for Joomla

Keresés a tudástárban

selye