dél akció

Az egyik első kérdés, amelyben a csehszlovák államhatalom már némi „engedményekre” is hajlott, az a Csehországba deportált magyarok kérdése volt. Mivel 1948 tavaszán közeledett eredetileg egy évre szóló, majd hat hónappal meghosszabbított munkakötelezettségük lejárta, hazatelepülésüket azonban nem tartották kívánatosnak, a hatóságok eredetileg bizonyos engedmények fejében végleges csehországi letelepedésre próbálták rábírni őket. A csehszlovák kormány 1948. március 19-én úgy határozott, hogy a csehországi letelepedést vállaló deportáltak visszakaphatják csehszlovák állampolgárságukat, döntésük „megkönnyítése” érdekében ugyanakkor elrendelte a deportáltak Szlovákiában hátrahagyott ingatlanvagyonának elkobzását és szlovák bizalmiak közötti szétosztását. Az erőteljes propaganda ellenére azonban csupán 2209 deportált kérte állampolgársága visszaadását, s közülük is csupán 1531 jelezte letelepedési szándékát, ami 1948. július 21-én a deportáltak munkakötelezettségének meghosszabbítására késztette a Nemzetgyűlést. A magyarok állampolgárságát rendező 1948. október 25-i törvény elfogadása után azonban egyre inkább tarthatatlanná kezdett válni csehországi tartózkodásuk fenntartása és munkára kötelezésük is. Szervezett transzportokkal történő hazatérésük engedélyezéséről a párt- és állami szervek 1948 őszén határoztak. Mindeközben a deportáltak vagyonába betelepült szlovákok érdekeit tartották szem előtt, ezért saját vagyonát csak az a deportált kaphatta vissza, akiét még nem utalták ki a bizalmiaknak. 1949. január 7. és április 15. között összesen 19 184 személy, azaz 4602 család települt vissza Szlovákiába, közülük azonban csupán 2070 család térhetett vissza saját otthonába, 1186 családot rokonainál, 1346 családot pedig kiutalt lakásokban helyeztek el. 1949 januárjáig engedély nélkül már további 19 530 deportált is visszatért Szlovákiába, a szlovákiai magyarság eredetileg végérvényesre tervezett csehországi széttelepítése így nem járt tartós következménnyel és nem válhatott a dél-szlovákiai etnikai arányok megváltoztatásának eszközévé. A hazatért deportáltak elhelyezési nehézségeit a szlovák pártszervek 1949 őszén sajátos módon egy újabb kitelepítési akcióval, az osztályszempontból és politikailag megbízhatatlannak minősített magyarok Csehországba telepítésével, illetve a hazatért deportáltaknak ezek birtokaiban és házaiban való elhelyezésével próbálták megoldani. A több ezer kitelepítendő magyar családdal számoló, s a Somorjai járásból kijelöltek útnak indításával 1949. október 12-én megkezdett ún. Dél-akció végrehajtására azonban már nem került sor, mivel azt a prágai pártvezetés, nem utolsósorban az erőteljes magyarországi tiltakozás hatására, az előkészületek utolsó szakaszában leállíttatta.

 
Powered by Tags for Joomla

Keresés a tudástárban

selye