barta hodža vonal

A Magyar Királyság területén egészen a balkáni front áttöréséig nem volt egyetlen ellenséges hadsereg sem. Az összeomlás azonban a központi hatalmak olasz, balkáni és nyugati fronton történt összeroppanását követően heteken belül Magyarország esetében is bekövetkezett. Mégpedig a nem magyar nemzeti mozgalmak – a románok, szerbek, horvátok, szlovének, szlovákok, ruszinok, erdélyi szászok és osztrák-németek – szeparatista, illetve államalapító mozgalmai formájában. A szerb-horvát-szlovén, cseh-szlovák-rutén egységtörekvések konkrét és gyorsan megvalósuló államalapítási programok formáját öltötték.

Bővebben...  

A csehszlovákiai magyar kisebbség kialakulásának közvetlen előzménye a Magyar Királyságnak mint a magyar nemzet és a vele együtt élő horvátok, románok, szlovákok, németek, szerbek, rutének és sok más kisebb lélekszámú népcsoport közös hazájának az 1918 októbere és 1919 januárja között lezajlott felbomlása volt.
Az első világháború záró szakaszában, 1918 őszén a központi hatalmak katonailag az olasz és a balkáni fronton egyre kilátástalanabb helyzetbe kerültek. Tisza István magyar miniszterelnök 1918. október 17-én a magyar országgyűlésben bejelentette, hogy a háborút a központi hatalmak, s köztük a Habsburg-monarchia, s annak részeként a Magyar Királyság is elveszítette, s ezért „keresnünk kell a békét oly feltételek mellett, amelyeket ilyen viszonyok között ellenségeink elfogadnak.”

Bővebben...  
Powered by Tags for Joomla

Keresés a tudástárban

selye