ünnepek

A csehszlovák államkeretek közé kényszerült magyarok számára a hétköznapoktól is jobban megváltoztak az ünnepnapok. A közterekről eltűntek a 48-as emlékművek valamint történelmünk jeles alakjainak szobrai, a katolikus naptárból pedig eltávolították a magyar szentek ünnepét (Szent László, Szent Imre, stb.). Ezzel szemben a Csehszlovák Köztársaság kikiáltásának napja, október 28-a, valamin Masaryk elnök születésnapja (március 7.) vált ünneppé, aminek a nyilvános megünneplését igyekeztek mindenkitől megkövetelni. S noha ezeken a megemlékezéseken az első években csupán a kényszer hatására vettek részt a magyarok, a rendőrségi jelentések szerint a húszas évek második felétől már Komáromban is egyre több üzlet kirakatában jelent meg a csehszlovák lobogó, s az ünnepségeken is megjelent a magyar lakosság egy része. A magyar nemzeti emléknapok nyilvános megünneplése viszont nem volt lehetséges, mint ahogyan nem tolerálta a csehszlovák demokrácia a nemzeti szimbólumok használatát sem: irredentizmusnak minősítette és büntette a himnusz éneklését, s a nemzeti színek viselését. Nem kevesebb gyanakvással szemlélték a hatóságok az augusztus 20-i Szent István-nap megünneplését is, hiszen ezen a napon a katolikus falvakban tradicionálisan ünneplőbe öltöztek az emberek és részt vettek az ünnepi szent misén. 

Bővebben...  
Powered by Tags for Joomla

Keresés a tudástárban

selye