önszerveződés

A kisebbségi magyar gazdasági érdekvédelem intézményesített elemeit a szövetkezeti mozgalomban, a bankügyben, az ipari-kereskedelmi életben és a mezőgazdasági érdekszervezetek terén már korán, mindjárt a hatalomváltás utáni első években megtalálhatjuk. Közös jellemzőjük, hogy 1918 előtti mintákra támaszkodtak, amelyeket a nemzetállami felszámoló törekvésekkel szemben, az ellenzéki magyar polgári pártok nem csekély támogatásával, megpróbáltak átmenteni, ugyanakkor az új gazdaságpolitkai környezethez alkalmazkodtak és abba integrálódtak. A magyar közösség alsóbb szintű szervezetépítést tudott megvalósítani, mert az állami, többségi irányítású gazdaságszabályozás felsőbb szintjeiről és a kormányzati hivatalokból, kartellekből, szakszervezetekből, kamarákból, országos illetékességű szakigazgatási struktúrákból hiányzott a magyarság képviselete. Az érdekvédelem területeivé az egyes foglalkozási rétegeknek a munkamegosztás következtében létrejött, kisebb-nagyobb autonómiával bíró közösségi formái váltak. Ezek közé sorolhatók például a vidéki gazdakörök vagy az Országos Keresztényszocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt által szervezett iparos, földműves, munkás és alkalmazotti szakosztályok, szövetségek.

Bővebben...  

A magyar kisebbségi gazdasági szervezetek hálózatát a tárgyalt korszakban változatosnak, de a csehszlovák gazdaság- és kisebbségpolitikai gyakorlat következtében és a kisebbségi anyagi és szellemi erőforrások szempontjából hiányosnak tekinthetjük.

A hatalomváltás után megkezdődött a magyarság kiszorítása a legfontosabb szakigazgatási struktúrákból, így a gyáriparosok szövetségéből, a kereskedelmi és iparkamarákból, az ipartársulatok fedőszervezetéből, a szövetkezeti központokból, valamint a mezőgazdasági tanácsból. A gazdaságirányítás és -szabályozás új országos szervezetei a szlovák nemzetépítés szolgálatában álltak, a kisebbségi magyar közösségépítés érdekében dolgozó képviselet és befolyás ezekben elhanyagolható volt vagy nem is létezett.

Bővebben...  

A magyar kisebbségi gazdasági szervezetek hálózatát a tárgyalt korszakban változatosnak, de a csehszlovák gazdaság- és kisebbségpolitikai gyakorlat következtében és a kisebbségi anyagi és szellemi erőforrások szempontjából hiányosnak tekinthetjük.

A hatalomváltás után megkezdődött a magyarság kiszorítása a legfontosabb szakigazgatási struktúrákból, így a gyáriparosok szövetségéből, a kereskedelmi és iparkamarákból, az ipartársulatok fedőszervezetéből, a szövetkezeti központokból, valamint a mezőgazdasági tanácsból. A gazdaságirányítás és -szabályozás új országos szervezetei a szlovák nemzetépítés szolgálatában álltak, a kisebbségi magyar közösségépítés érdekében dolgozó képviselet és befolyás ezekben elhanyagolható volt vagy nem is létezett.

Bővebben...  
Powered by Tags for Joomla

Keresés a tudástárban

selye