Kronológia

1919. március 16.

1919. március 16.

Iglón a cseh katonaság megrongálja az 848/49-es szabadságharc honvédemlékművét.

 

1937. június 15.


1937. június 15.

A prágai Nemzetgyűlés Képviselőházában felszólal gróf Esterházy János képviselő, az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke. A Kárpátalja kormányzója jogkörének módosításáról folyó vitában beszél Kárpátalja és Szlovákia autonómiájának szükségességéről, de a magyarságot folyamatosan érő sérelmeket is felhánytorgatja a hatalom illetékeseinek. Arra is rámutat idézett beszédében, hogy valójában mindhárom utódállam egyformán elnyomja a bekebelezett magyar nemzettöredéket, de az anyaországtól elszakított nemzetrészek egyre inkább hallatják tiltakozó szavukat.

 

1938. március 12-13.

1938. március 12-13.

A német katonaság bevonul Ausztriába, aminek következtében az ország minden fennakadás nélkül beolvad Németországba.

 

 

1918. április 14.

1918. április 14.

A pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem ünnepélyes közgyűlésén deklarálják az Orvostudományi Kar megalakulását.

 

1918. április 21.

1918. április 21.

A Csehszlovák Nemzeti Tanács és az olasz kormány megállapodást ír alá az olaszországi csehszlovák légió felállításáról.

 

1918. április 8-10.

1918. április 8-10.

Rómában megrendezik az Osztrák-Magyar Monarchia ún. elnyomott nemzetei emigrációs politikusainak tanácskozását. A konferencia célja a Monarchia-ellenes politikai harc összehangolása és hatékonyabbá tétele.

 

1918. augusztus 9.

1918. augusztus 9.

Nagy-Britannia kormánya a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot de facto elismeri csehszlovák emigrációs kormánynak.



 

1918. december 10. Felvidék

1918. december 10.

A Felvidékre benyomuló cseh csapatok megszállják
Nyitrát, Nagytapolcsányt és Privigyét.

 

1918. december 10. magyarország

1918. december 10.

A magyarországi rutén községeknek csaknem félezer képviselője Budapesten nagygyűlést tart, amelyen megvitatják és támogatásukról biztosítják a kormány által kidolgozott rutén autonómia-tervezetet. A rutén nagygyűlés résztvevői hitet tesznek Magyarország integritása mellett. A Csehszlovákiához való csatlakozás gondolata a rutén kiküldöttek részéről fel sem vetődik.

 

 

1918. december 10. Prága

1918. december 10.

A prágai „forradalmi” Nemzetgyűlés elfogadja a 64/1918. sz. törvényt, amely a már birtokba vett és a még megszállandó észak-magyarországi területeken a csehszlovák közigazgatás és az állami élet megszervezéséről volt hivatott gondoskodni. E törvény kimondja, hogy „a volt magyar királyság állami, önkormányzati és egyházi méltóságai, tisztviselői és alkalmazottai ideiglenesen hivatalaikban meghagyatnak eddigi illetményeikkel”, de csakis azon feltételekkel, „ha a Csehszlovák Köztársaság iránti engedelmességi fogadalmat leteszik és ha a kormány meghatalmazottja úgy látja, hogy máskülönben is megfelelnek feladatuknak”. A 64/1918. sz. törvény azt is kimondja: a csehszlovák kormány teljhatalommal ruházhatja fel valamelyik tagját azzal a céllal, hogy az a volt magyar területeken belátása szerint kötelező érvényű rendeleteket bocsáthasson ki, és mindent megtegyen a rend fenntartása, valamint a konszolidált állami élet megteremtése érekében. „Az általa kiadott rendeletek hatályosságához elégséges az ő aláírása.”

 

Keresés a tudástárban

selye