Bérek és árak a harmincas évek második felében

A korabeli élet minőségének egyik fontos mutatóját a bérek és az árak jelentették. Az első köztársaság viszonyai közepette nemcsak az egyes szociális rétegek jövedelmében mutatkoztak nagy különbségek, de közrejátszottak a regionális eltérések is. Így a cseh országrészben, különösen Prágában jóval magasabbak voltak a fizetések, mint Szlovákiában. 1937-ben a csehszlovákiai munkások átlagban 150-200 koronát kerestek heti 48 órás munkaidejük alatt. A dél-szlovákiai régióban azonban ettől alacsonyabbak voltak a fizetések: így a füleki zománcgyárban csupán a kiemelt fizetéssel rendelkező szakmunkások kerestek ennyit, míg a munkások nagy része csupán 100-120 korona körül vihetett haza. Még rosszabbul fizették a női munkát, hiszen a lányok és asszonyok Füleken vagy éppen a pozsonyi cérnagyárban csupán heti 50-100 korona között kerestek. 

A gyári munkásságtól rosszabb helyzetben voltak az idény- és alkalmi munkások, akik leginkább építkezéseken kaptak munkát, ahol az órabér 2 és 3 korona között mozgott. Megélhetés szempontjából a legelőnyösebbnek az állami alkalmazás számított, hiszen a munkások 500-800 koronás havi fizetésével szemben az alacsonyabb rangú hivatalnokok is megkeresték a havi 1000 koronát, míg a jobban fizetettek jövedelme a 6 ezret is elérte. Biztos jövedelmük volt a pedagógusoknak is, hiszen egy falusi tanító havi 1-2 ezer korona között, a gimnáziumi tanárok 2-3 ezer korona között, az egyetemi oktatók pedig havi 4-5 ezer korona között kerestek.
Az alapélelmiszerek közül 1 kg cukor 6,40-be, 1 kg kenyér 1,80-ba, 1 kg liszt 3,80-ba, 1 kg marhahús pedig 14-16 koronába került. Viszonylag olcsón lehetett étkezni, hiszen azokban a népi étkezdékben, ahová a gyári munkásság és a hivatalnokok jártak egy főételt már 3 koronáért meg lehetett kapni. Egy jobb kávéházban viszont már egy kávéért elkérték a 2,30-at. Aki szórakozni vágyott s moziba ment, az 1-2-3 koronás helyárakra számíthatott. Egy szappan ára 3 korona körül mozgott, egy Baťa-cipőért pedig minőségtől függően 30–70 koronát kellett fizetni. Meglehetősen magasak voltak a lakások bérleti költségei. A pozsonyi periférián egy szoba havi bérlete 70-100 korona körül mozgott, a belvárosban azonban ennek duplája is lehetett. A bicikli ára 50-60 korona körül mozgott, a háztartásokban még ritkaságnak számító porszívót pedig 600-700 koronáért lehetett venni. A jómódúak a harmincas években már megengedhették maguknak, hogy motorkerékpárt vagy autót vegyenek. A népszerű Jawa Robot nevű motorbicikli ára 3 ezer korona volt, egy olcsóbb Skoda autót viszont már 15-20 ezerért meg lehetett venni. Persze a Tatra gyár 8 hengeres és 160 km/órás végsebességet elérő luxusmodelljéért 100 ezer koronát is elkértek.

 

Keresés a tudástárban

selye