Cselédek és napszámosok élete a dél-szlovákiai magyar falvakban

A dél-szlovákiai magyra falvak sajátos rétegét alkotta a termőfölddel nem rendelkező, vagy csupán a megélhetést sem biztosító törpebirtokot (1-2 holdat) bíró falusi szegénység. Ők a nagybirtokok cselédjeként, a falusi gazdák napszámosaiként vagy egyéb alkalmi munkából tudták fenntartani magukat. Éves jövedelmeik rendkívül alacsonyak, a megélhetést csak alig biztosítóak voltak. Az uradalmi béresek helyzete viszonylag jó volt, hiszen nekik egész évre biztosítva volt a megélhetésük. Igaz ezért virradattól sötétedésig dolgoztak, nyáridőben vasárnap is. Éves fizetésüket részben pénzben (300-500 korona) részben természetben kapták meg: búza, rozs, sajt, vaj, tüzelőfa s 1 hold föld művelésre. 

Az állandó alkalmazással nem rendelkező napszámosoknak viszont leginkább csak tavasztól őszig volt jövedelmük, igaz hogy aratáskor akár napi 16-18 órát is dolgoztak. Telente a favágás hozatott némi jövedelmet, a Csallóközben pedig eljártak foglyászni esetleg alkalmi munkát kerestek a pozsonyi építkezéseken.
A cselédek és napszámosok meglehetősen rossz körülmények közepette éltek. Lakásaik nyomorúságos viskók voltak, ahol a sokgyerekes 6-8 tagú családok egyetlen, füstös és nedves szobában laktak. A sokszor a konyhaként is szolgáló helyiségben villany híján petróleumlámpa világított, a mosakodásra pedig egy lavór szolgált, amelybe a kútról hozták a vizet.
Étrendjük rendkívül szegényes és egyhangú volt: alapételnek a kenyér, a krumpli és a káposzta számított. Hús leginkább csak vasárnap került az ilyen család asztalára.
Egy Somorja melletti szegény parasztcsalád étrendje a harmincas években az alábbiakban nézett ki: „Hétfőn reggel kávét csináltam, délre vót gombódaleves meg krompélángos, estére maradék. Kedden sütöttem, vót reggelre öntött borbályka (kenyértésztából kemencében sütött fonott kalácsszerű sütemény) túróval, estére kávé lágy kenyérrel. Ebéd maradt a borbálykából. Szerdán ettünk kávét, délre csikmákot, estére sűrítettem hozzá egy kis keménymagos levest. Csütörtökön meg zsíros kenyeret és feketekávét, délre hajas krompét tepertüvel, estére turós tésztát, pénteken vót kávé, bableves és káposzta, este káposzta, szombaton káposzta, mert a káposzta a legjobb harmadnap, délre is vót, meg ittunk tejet kenyérrel, amelyikünknek nem jutott. Estére vót kávé. Vasárnap: kávé, délre húsleves, fél kila marhahús, meg mákos kalács. Vacsorára ettünk maradékot.” (Magyar Nap, 1936. december 6.)

 

Keresés a tudástárban

selye