Csallóköz 1938 októberében

A müncheni egyezmény eredménye és a készülő csehszlovák-magyar tárgyalások híre a dél-szlovákiai magyar területek közeli visszacsatolásának a reményét ébresztette a szlovákiai magyarok többségében. A komáromi tárgyalásokat megelőző napokban a Csallóközben is felgyorsultak az események. Október 3-án Somorja lakossága magyar zászlókat rakott ki a lakóházakra és a templomok épületére, majd kokárdát kitűzve a járási hivatal előtti térre vonult. Ennek híre a közeli falvakba is eljutott, ahonnan szintén Somorjára indultak az emberek, s ott többek között az elkobzott rádiókészülékeket követelte vissza, majd a himnuszt énekelte, Magyarországot és Horthy Miklóst éltette.

Hasonló eseményekre került sor Dunaszerdahelyen és Komáromban is, ahol október 4-én a helyi katolikus templomból a mise végén a tömeg elénekelte a magyar himnuszt. Közben a templom előtt mintegy 6-8 ezer ember gyűlt össze, akik nemzetiszínű zászlót maguk előtt a Duna-hídon húzódó határátkelő felé indultak, ahonnan csak a határőrség tüzelésre kész fegyverei láttán fordultak vissza. Majd a városháza előtt újra elénekelték a himnuszt, s Trianon-ellenes jelszavak is elhangzottak, ám a demonstrálók végül békésen szétoszlottak. Másnapra már a Csallóköz egész területére kiterjedtek a demonstrációk. A falusi lakosságot azonban nem csupán a változások reményében vonultak az utcára. Több helyszínen a hadsereg által elkobzott lovaikat követelték vissza, hiszen azok nélkül nem tudták volna elvégezni az őszi munkákat. A komáromi járási hivatal jelentése szerint október 5-én már szinte valamennyi községben magyar zászlókat rakott ki a lakosság, több helyen pedig felvonulásokat tartottak. 

A müncheni egyezmény a hatóságokat is elbizonytalanította, amelyek kezdetben nem vagy csak néhány kivételes esetben léptek fel a demonstrálókkal szemben. Különösen feltűnő volt az, hogy míg korábban mind a magyar himnusz éneklését és a nemzeti szimbólumok viselését szigorúan büntették, most ezt elnézően eltűrték. Végül a katonai hatóságok voltak azok, akik kemény fellépést sürgettek, s elérték, hogy a Tartományi Hivatal október 7-i hatállyal elrendelte, hogy a dél-szlovákiai járásokban a lakosok este nyolc óra után az utcán tartózkodjanak, valamint betiltotta a magyar nemzeti színek és jelképek viselését is. A következő napokban a Magyar Nemzeti Tanács felhívásainak köszönhetően fokozatosan helyreállt a nyugalom a déli járásokban így a Csallóközben is.

 

Keresés a tudástárban

selye