Kis Jeruzsálem a Csallóközben

Noha Dunaszerdahely a két világháború között is szinte teljes mértékben magyar nyelvű volt, az 1930-as népszámlálás alkalmával a város hét és félezer lakosának mégis csak alig több mint a fele (54%) vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Ennek okát abban kell keresni, hogy a város a közép-európai zsidóság egyik fontos központja, valóságos „Kis Jeruzsálem” volt, ahol a lakosság közel felét az izraelita vallásúak tették ki. A dunaszerdahelyi zsidó hitközösség már a dualizmus korától az egyik legerősebb ortodox közösség volt a térségben. A város zsidó közösségében a társadalom minden rétege megtalálható volt. A kereskedők között a textil-, a gabona- és baromfikereskedők voltak legtöbben, akik között egyformán akadtak gazdagok és szegény, „házaló zsidók”. Szép számmal éltek a városban iparosok (fuvarozók, szabók, festők, suszterek, kóser mészárosok), értelmiségiek (orvosok, nyomdászok, ügyvédek, tanítók).

A város főutcáján egymás mellett álltak a zsidó hitközösségi élet legfontosabb intézményei: a hitközösségi székház, zsinagóga, a zsidó iskolák, a kóser mészárszék, a rituális fürdő. Dunaszerdahelynek a két háború között két zsinagógája volt (a nagyobbik 800 ülőhellyel), több alapfokú képzést biztosító iskolája (héder), egy Talmud-Tóra iskolája és két jesivája (rabbiképző iskola). A városban külön zsidó hitelintézet (Duna Bank) és két zsidó tulajdonban lévő nyomda működött. A zsidó lakosság képviselői fontos szerepet kaptak a város közéletében és irányításában is. A Zsidó Pártnak jelentős bázisa volt a városban, de a szintén népszerű kommunista pártban is komoly szerepet kaptak zsidó származású egyének. Az erős ortodox közösség jelenléte rányomta bélyegét a város egész életére. Szombatonként az élet leállt, az üzletek többsége zárva tartott, ellenben vasárnap délelőtt nyitva voltak a boltok. A zsidó lakosság élén társadalmi életet élt, voltak ifjúsági szervezeteik, nőegyletük, a cionista szervezetük, s jelentős szerepet kaptak a város sportéletében is. A visszaemlékezők szerint az antiszemitizmus viszont nem volt jelen a városban, s csupán Dunaszerdahelynek Magyarországhoz való visszacsatolását követően bukkant fel. Dunaszerdahely 1944. június 15-én szűnt meg „Kis Jeruzsálem” lenni, amikor a hatóságok a város szinte teljes zsidó lakosságát haláltáborba hurcolták.

Kornfeld Ferenc visszaemlékezése a két világháború közötti Dunaszerdahelyre

 

Keresés a tudástárban

selye