A kosúti sortűz

1931 koranyarán Dél-Nyugat-Szlovákiában a mezőgazdasági munkások sztrájkhulláma söpört végig. A legjelentősebb megmozdulásra a Galántai járásban került sor, ahol a béremelést követelő mezőgazdasági munkások május 18. és 20. közötti sztrájkjába körülbelül kétezren kapcsolódtak be. A sztrájk végül eredményesen végződött, hiszen az új kollektív szerződésekben a korábbinál mintegy 30%-al magasabb bért sikerült rögzíteni. Ennek ellenére az egyre radikálisabb eszközöket alkalmazó kommunista párt a következő napokban több településen is további demonstrációt hirdetett, amit azonban a hatóságok nem engedélyeztek. Ilyen engedély nélküli demonstrációra gyűlt össze pünkösd vasárnapján, május 25-én mintegy száz fő a Galánta melletti Nemeskosút községben is. A demonstráció egyik szervezője a neves szlovákiai magyar kommunista, a CSKP szenátora, Major István volt.

A demonstráció során nagy erőkkel felvonuló csendőrök és a tüntetők között máig pontosan nem tisztázott körülmények között először szóbeli, majd fizikai összetűzés kezdődött, amely során a csendőrök a tömeg közé lőttek. A sortűz 3 halálos áldozatot követelt, és több további tüntető illetve csendőr is sérülést szenvedett. A hatóságok aránytalan eszközökkel való fellépése a szlovákiai baloldal országos tiltakozó fellépését váltotta ki, amelyhez számos neves szlovák közéleti személyiség is csatlakozott. A hatóságok azonban Major Istvánt tették meg felelőssé, akit egy nagy visszhangot kiváltó perben 18 havi börtönbüntetésre és 2 000 korona pénzbüntetésre ítéltek. 

A kosúti sortűz nem egyedi esemény volt. Hasonló sortüzekre a köztársaság több településén is sor került, különösen a németek által lakott cseh határszéli területeken. A legtöbb áldozatot követelő csendőrsortűzre 1931. november 25-én Frývaldovban került sor, ahol a hatóságok brutális fellépésének összesen 9 halálos áldozata volt.

 

Keresés a tudástárban

selye