A komáromi Jókai-szobor felavatása

Az 1937-es év talán legnagyobb dél-szlovákiai kulturális eseménye a komáromi Jókai-szobor alapkőletétele majd felavatása volt. Noha a Jókai Egyesület eredetileg már az 1910-es években szobrot kívánt állítani Jókainak, s össze is gyűjtötte rá a szükséges anyagiakat, az első világháború kitörése majd a történelmi Magyarország szétesése ezeket a terveket hosszú évekre irreálissá tették. 1936-ban azonban a Jókai Egyesület ismét gyűjtést hirdetett, s mivel a hatóságok is engedélyt adtak a szoborállításhoz, 1937. június 20-én sor kerülhetett a szobor alapkőletételére. Az alapkőletétel szenzációja az volt, hogy azon részt vett és magyar nyelvű beszédet mondott a Milan Hodža kormányfő is. S bár beszédétől sokan a magyar kisebbség felé tett engedmények bejelentését várták, ám a kormányfő inkább csak általánosságokat mondott a nemzetiségi kérdés igazságos rendezésértől, az, hogy magyarul szólalt fel kedvező visszhangra talált a szlovákiai magyarok között. A közadakozásból elkészült és Berecz Gyula helyi szobrászművész által megformázott szobor leleplezésére 1937. november 28-án került sor hatalmas tömeg előtt. 

A Jókai-szobor felállítását ugyan az egész szlovákiai magyarság üdvözölte, a szoborállítás mégis politikai viták témája lett. A Jókai Egyesület sikerét ugyanis mind az EMP mind pedig a Komáromban amúgy is erős bázissal rendelkező magyar aktivisták a saját érdemükként akarták feltüntetni. Nem érdektelen azonban a szobor későbbi sorsa sem. A szlovákiai magyarság második világháború utáni üldöztetése idején, 1946. április 30-án a csehszlovák hatóságok a szobrot eltávolították a helyéről, ami a komáromi munkásság spontán tüntetését váltotta ki. A következő évben a szobor készítőjének, Berecz Gyulának is el kellett hagynia Komáromot: őt a lakosságcsere során Magyarországra telepítették át. A Jókai-szobor végül 1952-ben került vissza a Múzeum előtti helyére, s máig ott található.

Kapcsolódó képek:

A képen: A Jókai-szobor Komáromban

 

Keresés a tudástárban

selye