A világválság hatásai a szlovákiai magyarságra

A szlovákiai magyarlakta régiókban a mezőgazdasági válság politikai, szociális és lélektani hatásai szintén kitapinthatók voltak, nevezetesen a kistermelők elszegényedését, a földművesréteg fizetésképtelenségét, a politikai radikalizációt, a kommunisták támogatottságának növekedését emelhetjük ki. Az agrárválság gazdasági és szociális következményei hátrányosan érintették a magyar földművelő társadalmat.

A jövedelemcsökkenést nem utolsó sorban a termelési kiadások és a szállítási tarifák növekedése idézte elő. A gazdaadósságok és a munkanélküliség miatt nőtt az agrárproletariátus száma. A legsúlyosabb anyagi és egzisztenciális veszteségeket a napszámosok szenvedték el. Kevés munkalehetőség állt a rendelkezésükre, a idénymunkák csökkentek, alacsony jövedelemhez jutottak. A gazdák egy fokkal jobban álltak, hiszen volt saját földjük, de a műtrágyahasználat csökkentése vagy a rossz időjárási viszonyok következtében a terméshozamok alacsonyabbak is lehettek, emiatt termésüket nem tudták megfelelő áron értékesíteni, mert a gabonaárak zuhantak és a bevételkiesés következtében adófizetésük elmaradt. A gazdaságok túlnyomó többsége 1931–1933 között veszteséges volt és egyes régiókban, még a jobb gazdasági háttérrel rendelkezőknél is a mezőgazdaság talpraállása 1935-ig eltartott. A falusi földművesek, idénymunkákat végzők egyes csoportjai munkakeresés céljából rövid időre, ideiglenesen a kisvárosokba költöztek, ahol azonban a munkanélküliek számát növelték. 1934–1935-ben már a depresszió jelei mutatkoztak a mezőgazdaságban.

A gazdaadósságok problémája országos szinten jelentkezett. 1930-ban a szlovákiai földművesek kb. 5 milliárd korona adóssággal voltak terhelve, amelyből 68% a 20 hektárig terjedő birtokokra esett. 1 hektár földterületre 1965 korona teher jutott. A kisparasztok földjeire átlagban 3-4 ezer korona, a gazdák 35%-nál 1 hektárra 4 ezer korona nagyságú adósság esett. Gyorsan nőtt a jelzálogkölcsönökkel terhelt birtokok és a betáblázott ingatlanok száma. A kisgazdarétegnél a földadó tette ki a tartozások legnagyobbik részét. A vidéki agrárnépesség között a bírósági végrehajtások és elkobzások következtében Szlovákia-szerte nőtt a szociális elégedetlenség és feszültség. A kormány a gazdaadósságok moratóriumát, tehát a bankoknak történő visszafizetések behajtásának felfüggesztését, a törlesztések elhalasztását 1938-ig többször meghosszabbította. A kényszeregyezségek bonyolultsága és hosszadalmas intézése azonban negatívan hatott a hitelviszonyok alakulására.

Kapcsolódó képek:

A képeken: Kétnyelvű bankbetétkönyv

 

Keresés a tudástárban

selye