A nemzetiségi statútum és az 1938-as községi választások

1938 tavaszán Mila Hodža miniszterelnök bejelentett, hogy a csehszlovák kormányzat a kisebbségek helyzetét egy ún. nemzetiségi statútum megalkotásával kívánja rendezni. A statútumot elsősorban a szudétanémetek helyzetének rendezésének – s egyben az egyre erőteljesebb külföldi kritika elhallgattatásának – szándéka motiválta, de Hodža a németekkel azonos elbánást ígért e többi nemzetiségnek, így a magyaroknak is.

A nemzetiségi statútum számos törvény megváltoztatását helyezte kilátásba: kimondta volna a polgárok teljes egyenjogúságát, a nemzetiségek arányos képviseletét az államigazgatásban és a gazdaságban, a költségvetés arányos elosztását, a nemzetiségek oktatási és kulturális autonómiáját. A rendezés fontos részét képezte volna egy új nyelvtörvény megalkotása, amely a nemzetiségek nyelvének egyenjogúsítását irányozta elő, amelyet a kisebbségek által lakott térségekben hivatalos nyelvként lehetett volna használni. A statútum a közigazgatás decentralizációját, nemzetiségi önkormányzatok és nemzetiségi kúriák létrehozásának a tervét is tartalmazta. A magyar kisebbséget képviselő EMP vezetése két ízben is tárgyalt Hodža miniszterelnökkel a statútum tartalmáról, ezek a tárgyalások azonban inkább csak tapogatózó jellegűek voltak, s tényleges eredményre nem vezettek. A nemzetiségi statútumról folyó tárgyalások a Szudétanémet Párt folyamatosan radikalizálódó követelései miatt kiéleződő belpolitikai válság miatt végül kudarcba fulladtak.

A statútum előkészítésével egy időben, 1938 májusában és júniusában községi választások zajlottak Csehszlovákiában. Noha a választások arról voltak hivatottak dönteni, hogy kinek a kezébe kerüljön az egyes települések irányítása, a feszült belpolitikai helyzeten a polgárok döntésének ettől mindenki sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonított. A centralista pártok azt akarták bizonyítani, hogy a lakosság többsége nem akar változásokat, a Szlovák Nemzeti Párt pedig az autonómista programjának megerősítését remélte. Az EMP célja annak bizonyítása volt, hogy egyedül ő képviselik jogosan a magyar kisebbség érdekeit. Ennek érdekében a korabeli német mintát követve az Egy Isten, egy sors, egy akarat, egy tábor jelszóval indult a választásoknak. Taktikáját siker koronázta, hiszen a párt a korábbi eredményeihez képest jelentősen javítva a magyar szavazatoknak több mint 80%-t megszerezte. Visszaszorultak viszont a magyar aktivista erők, s még nagyobb visszaesés mutatható ki a kommunisták dél-szlovákiai eredményeiben, noha a baloldali eszmék továbbra is erős pozíciókkal rendelkeztek a szlovákiai magyar lakosság körében.

Kapcsolódó képek:

A képeken: Esterházy János választási körúton, Az Egyesült Magyar Párt egységre felszólító felhívása, Az EMP választási szórólapja

Kapcsolódó hivatkozások:

Simon Attila: Egy rövid esztendő története. A szlovákiai magyarok 1938-ban. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2010.

 

Keresés a tudástárban

selye