Az Egyesült Magyar Párt megalakulása és tevékenysége

A harmincas évek szlovákiai magyar politikájának legfontosabb eseményét az Országos Keresztényszocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt 1936-os egyesülése jelentette. A pártegyesülés – amelyet a nemzetközi és a csehszlovák politikában bekövetkezett változások tettek aktuálissá – szószólói ezúttal is a MNP köreiből kerültek ki. Céljuk elérése érdekében 1936. január 10-én a két párt egyesítésére tett felhívást közöltek le a Prágai Magyar Hírlapban. A pártegység témája így a szélesebb nyilvánosság elé került, s a közvélemény valamint a budapesti kormányzat nyomása alatt végül az OKP is feladta elutasító álláspontját. 

A pártegység kimondására 1936. június 21-én került sor Érsekújvárott, ahol megalakult az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt – rövidebb nevén az Egyesült Magyar Párt (EMP). A pártegyesítés során gondosan ügyeltek a hatalom lehető legpontosabb megosztásában: a párt elnökévé a nemzeti párt elnökét, Jaross Andort, ügyvezető elnökévé pedig az OKP vezetőjét, Esterházy Jánost nevezték ki. Mellettük a két elődpárt által delegált 3-3 alelnök alkotta az EMP szűkebb vezetését.
A pártegyesítéstől az első bécsi döntésig tartó alig több mint 2 évben egyértelműen a Jaross-Esterházy páros volt a szlovákiai magyar politika meghatározó személyisége, akik minden fontos döntés jogát maguknak tartották fenn. Noha jellemükből és politikai értékrendjükből kifolyólag számos ellentét is volt közöttük, abban mindketten egyetértettek, hogy az EMP politikáját az új körülményekhez kell igazítani, s a korábbinál határozottabban kell képviselni a magyar kisebbség érdekeit. Ennek érdekében 1938-ban megerősödött az EMP együttműködése a centralista államot szintén elutasító pártokkal, így Hlinka Szlovák néppártjával és a Szudétanémet Párttal is.
Az EMP részéről a kormányzatnak átnyújtott memorandumok továbbra is a magyar kisebbségeket ért sérelmeket hangsúlyozták: így a magyar nyelvű oktatást gondjait, református egyházat ért hátrányos megkülönböztetést, a földreform nemzeti szempontú végrehajtását, a magyarság nyelvi jogainak megsértését és az állami alkalmazásban álló magyarok aránytalanul alacsony számát sérelmezték leginkább. S noha a csehszlovák vezetés megváltozott helyzetét jelezte, hogy 1936-37-ben Beneš köztársasági elnök is több ízben fogadta az EMP vezetőit, a magyar párt által megfogalmazott követelésekből az első köztársaság bukásáig semmi sem teljesült.

Kapcsolódó képek:

A képeken: Az EMP tagsági igazolványa családtagok részére; Jaross Andor 

 

Keresés a tudástárban

selye