Generációváltás az ellenzéki magyar pártok élén

Az 1930-as évek első felében nagyarányú generációváltás ment végbe a csehszlovák politikai életben, amely a szlovákiai magyar pártokat sem kerülte el. Az OKP és az MNP élén bekövetkezett személycseréket leginkább az tette szükségessé, hogy a pártoknak reagálniuk kellett a gazdasági váláság következtében beálló szociális problémákra, s a szlovákiai magyar fiatalság igényeire is.

Az 1929-es parlamenti főképpen azonban az 1931-es községi választások az OKP népszerűségének a csökkenését bizonyították. A párton belül pedig éles ellentétek mutatkoztak a Szüllő Géza és a papi szárny között. A pártelnök ekkor már Budapest feltétlen bizalmát sem bírta, sőt amikor Szüllő 1932 augusztusában benyújtotta lemondását azt, nagy meglepetésére, azt Károlyi Gyula magyar kormányfő nemcsak elfogadta, de ragaszkodott is ahhoz, hogy az OKP élén váltás történjen. Szüllő helyére, aki továbbra is megmaradt a szlovákiai magyar külpolitika irányítójának, Budapest egy addig a nagypolitikában tapasztalatlan grófot, Esterházy Jánost jelölte, akit a néhány elnökségi tag fenntartása ellenére az OKP országos pártvezetősége 1932 decemberében elnöknek választott. Az új elnök megválasztása azonban nem oldotta meg a párt gondjait, hiszen papi szárny továbbra is egy tisztán katolikus párt kialakítására törekedett, az OKP továbbra sem tudott modernebb, a fiatalokat jobban megszólító politikát folytatni.
Nem sokkal ez után, 1933 közepén az MNP-n belül is vezetőváltás történt, amely során az addigi ügyvezető elnököt, Szilassy Bélát a fiatalabb Jaross Andor váltotta fel. S noha a párt vezére továbbra is Szent-Iványi József maradt, Jarossal az MNP új lendületet kapott. Az addig inkább gömöri központú párt súlypontja Komáromba helyeződött át, s Jaross mellett egy másik komáromi, Koczor Gyula pártigazgató befolyása növekedett meg. Jaross vezetése alatt a párt a korábbinál nemcsak határozottabban jobboldalibb és nemzetibb retorikát használt, de a korábbiaknál határozottabban igyekezett megszólítani a munkásságot és a fiatalokat is. Jaross a pártépítésben szívesen vette át azokat a módszereket, amelyeket részben a szudétanémetektől lesett el, a pártja azonban továbbra is mentes maradt a szélsőségektől, s ekkor még Jaross is elutasította azokat.

Kapcsolódó képek:

A képeken: Masaryk elnök és Giller János magyra tartományi képviselő Losoncon; A MNP vezetői, Dr. Szilassy Béla, Füssy Kálmán, Fodor Jenő és Jaross Ando

Kapcsolódó hivatkozások:

Szüllő Géza életrajza

Popély Gyula: A kisebbségi magyar pártpolitika megújulása a harmincas évek első felében

 

Keresés a tudástárban

selye