Szlovákiai magyar reformátusok

Az államfordulat által Csehszlovákiába jelentős számú református lakosság került (216 ezer fő – ebből 146 ezer Szlovákia és 70 ezer fő Kárpátalja területén). A reformátusok 90%-aa magyar nyelvű volt – döntő többségük Gömörben, Nógrádban, a Bodrogközben, valamint Komárom környékén élt –, s csupán Kassától keletre voltak szlovák nyelvű gyülekezetek. Ennél fogva a református egyház magyar nemzeti egyháznak számított Csehszlovákiában, s a hatalom is eszerint viszonyult hozzá. Bár a Szlovákiához került egyházközösségek szerették volna, ha szervezetileg továbbra is a Magyarországi Református Egyház része maradnak, ezt a csehszlovák állam elutasította.

Így a húszas évek legfontosabb feladata az önálló egyházszervezet kiépítése volt. Ennek fontos lépéseként 1921-ben megalakult a Dunántúli (nyugati) református egyházkerület, amelynek Balogh Elemér majd Sörös Béla volt a püspöke, valamint a Tiszán inneni (keleti) református egyházkerület, amelyet Pálóczi Czinke István irányított. A kárpátaljaival kiegészülve ez a három egyházkerület alkotta a Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyházat, amelynek első törvényhozó zsinata 1923-ban ült össze. A zsinat a Magyarországi Református Egyház törvényeit a csehszlovák viszonyokhoz idomítva megalkotta ugyan a Csehszlovákiai Református Egyház alkotmányát, azt azonban a csehszlovák államhatalom sem ekkor, sem a későbbi kiegészítések és javítások után sem hagyta jóvá. A csehszlovák állam nem csupán az egyházi alkotmány elutasításával de számos más módon is igyekezett akadályozni a református egyház tevékenységét: elutasította a lelkészövegyek támogatásának megoldását, számos református lekészt pedig azok rendezetlen állampolgárságára való hivatkozással kiutasított az országból. 

Nem biztosította az állam a lelkészképzést sem, ezért az egyház 1925től Losoncon református teológiai főiskolát indított, amely – noha az állam nem ismert el – elsősorban Sörös Béla püspök tevékenységének köszönhetően az első bécsi döntésig nevelte a református lelkészeket. Szintén saját erejéből hozta létre az egyház 1934-ben Komáromban a református Tanítóképző Intézetet is.

Kapcsolódó képek:

A képen: A losonci református teológia végzősei 1932-ben

 

Keresés a tudástárban

selye