A szlovákiai magyar katolikusok

Csehszlovákia megalakulását követően a szlovákiai magyar lakosság nem csupán nemzetiségi szempontbók került számára szokatlan helyzetbe, de jelentősen megváltoztak vallásgyakorlásának körülményei. Noha a Csehszlovák Köztársaság lakosságának többsége valamelyik nagy történelmi egyház tagja volt, az új állam és az egyházak viszonya teljesen más volt, mint az a történelmi Magyarországon megszokott volt.

A szlovákiai magyar lakosság döntő többsége (mintegy 73%-a) római katolikus volt. Mivel a csehek döntő többsége számára (noha nagy részük maga is katolikus vallású volt) a német jellegű Ausztriával való szembefordulás összekapcsolódott a katolikus egyházzal való szembefordulással, így Csehországban az államfordulatot olyan események is kísérték, mint a prágai Óváros téren álló Szűz Mária-szobor ledöntése, valamint néhány templom kifosztása. Mindez – valamint a huszita hagyományokra épülő csehszlovák nemzeti egyház életre hívása – a kezdetektől fogva feszült, olyakor ellenséges viszonyt teremtett Prága és a Vatikán között, de a túlnyomórészt buzgó katolikus szlovákság és a központi kormányzat között is.
Az államfordulat jelentős változásokat indított el a szlovákiai katolikus egyházban, hiszen a korábbi püspökök egy kivételével (Fischer Colbrie Ágoston kassai püspökről van szó) kénytelenek voltak lemondani egyházmegyéjükről, s helyükre az egyházi szervezet elszlovákosítását támogató főpapok kerültek. Megoldatlan maradt viszont a szlovákiai magyar papság és a hívek ügye, hiszen magyar püspökség létrehozására – az érintettek követelése ellenére – sem került sor. További problémát jelentett a szlovákiai magyar katolikusok számára a magyar nyelvű katolikus középiskolai hálózat leépítése, valamint magyar nyelvű katolikus tanítóképző hiánya.
Mindezek ellenére a magyar katolikusok aktív társadalmi szerepet vállaltak. A katolikus fiatalok a Szlovenszkói katolikus Ifjúsági Egyesületben valamint a Prohászka Ottokár Körökben fejtett ki aktív tevékenységet. Több magyar katolikus könyvkiadó (a legnagyobb a Szent Ágoston Társulat) létezett, számos katolikus orientációjú magyar nyelvű lap (Új Élet, Sajó-Vidék, stb.) jelent meg, és számos magyar katolikus egyesület is működött a korabeli Szlovákiában. A szlovákiai magyar katolikusok döntő többsége az Országos Keresztényszocialista Pártban politizált, amelyen belül a katolikus papság erős befolyással rendelkezett. Az Egyesült Magyar Párt megalakulását követően nehezen fogadták el, a szerintük liberális és zsidóbarát Nemzeti Pártiakkal való együttműködést, így Érsekújvárott egy katolikus magyar párt létrehozására is kísérlet történt, de nagyobb eredmény nélkül.

Kapcsolódó képek:

A képeken: ünnepi körmenet Egegben, a csábi Mária kongregáció tagjai, úrnapi körmenet Kassán

Kapcsolódó hivatkozások:

Fischer Colbrie Ágoston életrajza

 

Keresés a tudástárban

selye