A földreform a nemzeti érdekek szolgálatában

Európa legtöbb országához hasonlóan az 1920-as években Csehszlovákiában is földbirtokreformot hajtottak végre. A reform szükségességét elsősorban a földbirtoktulajdon aránytalan megoszlása, a nagybirtok túlsúlya és a lakosság széles rétegeinek jogos föld utáni igénye váltotta ki. A földreform értelmében lefoglalás alá került minden olyan nagybirtok, amely meghaladta a 150 hektárnyi mezőgazdasági területet vagy 250 hektárnyi területet általában. A lefoglalt földet a föld vételárának megtérítése ellenében a földigénylőknek utalták ki. A földreform lebonyolítását az állam az 1920-ban létrehozott Állami Földhivatalra (ÁFH) bízta, amely szinte korlátlan jogosítványokkal rendelkezett: megszabhatta a reform ütemét, a kivételeket adhatott a lefoglalás alól, döntött a kiutalás formájáról, s arról, hogy ki kaphat földet.

A szociális és gazdasági célkitűzések mellett az első csehszlovák földreformnak az addig jórészt német és magyar kézben lévő földbirtoktulajdon nacionalizációja, vagyis cseh-szlovák tulajdonosok kezébe való jutatása volt a célja. Mivel Szlovákiában a nagy- és középbirtokosok döntő többsége magyar volt, s a földbirtokreform hatálya alá eső birtokok többsége a magyarok által lakott Dél-Szlovákiába volt található, a reform különösen érzékenyen érintette a szlovákiai magyarságot. A Dél-Szlovákiában különösen magas volt a mezőgazdasági munkások és cselédek száma, akik a nagybirtokok felszámolásával addigi megélhetőségüket elveszítették, megfelelő anyagi eszközök hiányában és a földhivatal diszkriminatív politikájának következtében viszont nem jutottak földkiutaláshoz. Az Állami Földhivatal nemzeti szempontból elfogult tevékenysége miatt a Szlovákia déli járásaiban a földreform során kiutalt mintegy 140 ezer ha területből, a szlovákiai magyarságnak mindössze annak 20%-a, vagyis 27 540 ha jutott. Több mint 41 ezer ha került viszont a többségében pártpolitikai szempontok által kiválasztott cseh és szlovák nemzetiségű maradékbirtokosok, 44 ezer ha pedig az ide telepített cseh, morva, szlovák telepesek kezébe, míg a fennmaradó közel 30 ezer ha az állam tulajdonába ment át. A földreform ilyen eredménnyel végződő végrehajtása súlyos gazdasági károkat okozott a szlovákiai magyarságnak, s nemcsak a magyar kisebbség társadalmi pozícióját gyengítette, hanem politikai erejét is.

Kapcsolódó képek:

A képen: Darányi Ignác őrsújfalusi birtokának a felosztása - vázlat

 

Keresés a tudástárban

selye