A szlovenszkói magyar közművelődés helyzete a húszas években

Az 1918/19-ben bekövetkezett államfordulattal a Szlovákiába került magyarok művelődési lehetőségeiben alapvető változás állt be. Pozitívum volt, hogy a csehszlovák köztársaság széleskörű kulturális lehetőségeket biztosított polgárai számára, az állam támogatta a művelődést, könyvtárakat létesített. A másik oldalon viszont a magyar kulturális élet szempontjából merőben új helyzetet teremtett, hogy Dél-Szlovákia magyar településeit immár szinte átjárhatatlan államhatárok választották el a művelődés számára addig irányt szabó Budapesttől, az új államhatalom pedig szisztematikusan felszámolta a korábbi magyar kulturális intézményrendszert. Így a szlovenszkói magyar közművelődést Trianon után szinte a nulláról kellett kiépíteni.

Alapvető gondot jelentett hogy az erdélyiektől eltérően a szlovenszkói magyarok nem rendelkeztek saját kulturális hagyományokkal, így azokat is meg kellett teremteni. Ezt a cél szolgálták azok a helyi jellegű emlékünnepségek, amelyeket a Felföldhöz kapcsolódó jeles magyar írók évfordulóihoz kapcsolódva szerveztek, s amelyek nyomán fokozatosan megteremtődött Jókai, Mikszáth, Madách kultusza.
Az egyik legfontosabb feladat a kisebbségi kulturális intézményrendszer kialakítása volt, viszont gondot jelentett az is, hogy hatóságok mindenféle adminisztratív akadályokat támasztva igyekeztek akadályozni illetve elodázni a magyar közművelődési egyesületek hivatalos bejegyzését. Ennek is köszönhető, hogy országos hatáskörű kulturális szervezet csak a húszas évek második felében jöhetett létre.
A korabeli magyar művelődés egyik sajátossága az volt, hogy a kulturális egyesületek és intézmények is behelyezkedtek a politikai élet struktúrájába: voltak köztük az ellenzéki magyar pártokhoz kapcsolódó nemzeti-keresztény irányzatúak, baloldali beállítottságú szervezetek illetve aktivista jellegű egyesületek is. A Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi Irodája mellett Sziklay Ferenc irányításával külön Kultúrreferátus működött, amelynek nagy szerepe volt a szlovenszkói magyar kulturális élet megszervezésében. Jelentős szerepet játszottak a korabeli magyar kulturális életben a szociáldemokrácia szellemében tevékenykedő munkásakadémiák, a CSKP-hez kötődő Vörös Barátság nevű szervezet, illetve az olyan szabadkőműves páholyok, mint a pozsonyi Uránia.
Országos jellegű magyar intézmények hiányában a húszas évek első felében elsősorban a nagyobb városokban működő egyesületek szervezték a magyar kultúrát. Ilyen volt a pozsonyi Toldy-kör, a kassai Kazinczy Társaság, az eperjesi Széchényi-kör vagy a komáromi Jókai Egyesület. A kisebb városokban és a falvakban pedig a polgári kaszinók, dalosegyletek, gazdakörök, a katolikus legényegyletek, sportszervezetek, tűzoltóegyletek töltötték be ezt a szerepet.

Kapcsolódó képek:

A képen: a Toldy-kör színjátszói Alapy Gyula, a Losonci Polgári Kör zenekara

Kapcsolódó hivatkozások:

Tóth László: Magyar műkedvelő színjátszás Csehszlovákiában 1918 és 1945 között

 

Keresés a tudástárban

selye