A Magyar Nemzeti Párt reálpolitikai kísérlete

Csehszlovák Köztársaság belső viszonyainak konszolidálása, a húszas évek elején meginduló gazdasági fellendülés és a kormányzat részéről a kisebbségek felé tett kisebb engedmények fokozatosan aláásták a kizárólag a sérelmi politikán alapuló politikai magatartást jogosultságát. Ezt a magyar ellenzéki pártok sem hagyhatták figyelmen kívül, annál is inkább, mivel a szlovákiai magyarok a megfelelő politikai és gazdasági pozíciók hiányában nem részesedtek a gazdasági fellendülés eredményeiből, s egyre inkább hátránya kerültek a többségi társadalommal szemben. Ez a tény motiválta a Magyar Nemzeti Pártnak az 1926 elejétől 1927 nyaráig tartó ún. reálpolitikai kísérletét, amelyet ha csupán hallgatólagosan is, de budapesti kormánykörökben is támogattak. Szent-Iványi tulajdonképpen a szudétanémet pártok egy része által folytatott politikát kívánta másolni, amely lényege abban állt, hogy ugyan együttműködtek a kormányzattal, de közben nem mondtak le az önrendelkezés elvéről. Fő céljuk pedig az volt, hogy a csehszlovák álam centralista, nemzetállami modelljét a nemzeti kisebbségek számára elfogadhatóbb szerkezettel váltsák fel. 

A MNP az 1925-ös választásokon vele szövetségben induló német agrárpárttal (Bund der Landwirte) egy polgári koalíciós kormány kialakítását szerette volna elérni, amelyben a szocialisták nem kaptak volna helyet. Sőt Szent-Ivány József hajlandó lett volna kormánytámogató politikát folytatni, ha a kormányzat nemzetiségi politikájában alapvető változás áll be, s Prága feladja a nemzetállam-építési eszközeit (támogatja a nemzeti autonómiák tervét, revidiálja a földreformot és a közigazgatási felosztást, a felszámolja a református egyházat diszkrimináló intézkedéseket stb.). Az új politikai irányvonal jegyében az MNP több kérdésben is a kormánnyal együtt szavazott. Az OKP-vel ellentétben támogatta az agrárvámok bevezetését, amely a dél-szlovákiai magyar termelők érdekeit is szolgálta, Szintén a kormánnyal való együttműködés eredményének kell tartanunk a lex Dérer et Szent-Ivány néven emlegetett illetőségi törvény parlamenti elfogadását, amely a rendezetlen állampolgárságú személyek helyzetét volt hivatott megoldani, amely törvény azonban a gyakorlatban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Noha 1926 októberében végül létrejött a baloldal nélküli polgári kormány, amelynek a Bund der Landwirte is tagja lett, a MNP nem lépett be a kormányba. Ennek okát elsősorban abban kell keresni, hogy a kormánypártok egyetlen lényeges kérdésben sem voltak hajlandók engedményeket tenni a magyar kisebbség számára. Így 1927 nyarán a Magyar Nemzeti Párt ismét visszatért korábbi ellenzéki magatartásához.

Kapcsolódó képek:

A képen: Szilassy Béla, a kisgazdák egyik vezető személyisége

Kapcsolódó hivatkozások:

Szent-Ivány József életrajza

Szarka László: Integráció és együttműködés a kisebbségpolitikában. Magyar aktivista kísérlet Csehszlovákiában.

 

Keresés a tudástárban

selye