A magyar ifjúság a húszas évek Csehszlovákiájában

A szlovákiai magyar ifjúság két világháború közötti mozgalmainak egyrészt az egyetemista ifjúság érdekvédelmi szervezetei, másrészt a középiskolás diákságot összefogó cserkészmozgalom jelentették a kiindulópontját. A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem felszámolását követően Csehszlovákiában megszűnt a magyar nyelvű felsőoktatás. A magyar nemzetiségű diákság a magyarországi főiskolákon kívül elsősorban a pozsonyi Komenský Egyetemet valamint a brünni és prágai német nyelvű egyetemeket látogatta. A különböző egyetemi városokban a magyar diákok érdekvédelmi szervezeteket hoztak létre. A pozsonyi diákságot a Magyar Ifjak Pozsonyi Szövetsége, a német egyetemeken tanuló hallgatókat pedig a brünni székhelyű Corvinia tömörítette.

Fordulópontot jelentett az egyetemista ifjúság megszervezésében a prágai főiskolások szervezetének, a Magyar Akadémikusok Köre (MAK) a megalakulása 1925-ben, amely nyomán valamennyi egyetemi városban létrejött hasonló szervezet. A MAK fiókszervezeteit a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége (CSMASZ) fogta össze, amely 1926-ban alakult meg. Ennek legfőbb célja a magyar egyetemisták érdekvédelme, a fiatalok keresztény és nemzeti identitásának megőrzése és fejlesztése volt. 

A középiskolás diákság összefogásában a cserkészmozgalomnak volt nagy szerepe. Mivel a hatóságok önálló magyar cserkészmozgalom hivatalos bejegyzését nem engedélyezték, így a szlovákiai magyar cserkészmozgalom az Országos Csehszlovák Cserkészszövetség alosztályaként működött. A szlovákiai magyar cserkészek megszervezésében Scherer Lajos losonci tanárnak, s az általa szerkesztett Mi lapunk című középiskolás újságnak volt komoly érdeme. A cserkészmozgalom a hagyományos cserkésztevékenységek mellett egyre inkább a falusi magyar népi kultúra felé fordult. Regösjárások során ismerkedtek meg a magyar falu életével, s rendszeresen szerveztek kulturális programokat a falusi lakosság számára.
A húszas évek végén az ifjúsági mozgalmak körében is egyre inkább jelentkeztek az ideológiai, pártpolitikai különbségek. A keresztény-nemzeti elkötelezettségű diákok az 1930-ban megalakult Prohászka Körökben találták meg helyüket, míg a prágai öregcserkészek mozgalmából kinövő Sarló Mozgalomban elsősorban a baloldali gondolatok találtak megvalósulást. Jelentős számú magyar fiatal dolgozott a Csehszlovák Kommunista Párt ifjúsági szervezetében a Kommunista Ifjúsági Szövetségben is.

Kapcsolódó képek:

A képen: A MAK prágai diákvezérei

Kapcsolódó dokumentumok:

A felvidéki ifjúsági mozgalmak kezdetei Trianon után

 

Keresés a tudástárban

selye