Magyarok az etnikai határ fölött

Az 1921-es népszámlálás adatsorai már világosan jelzik azt, hogy az államfordulatot követően Szlovákia területén gyors etnikai átalakulást ment végbe: az 1910-es állapothoz képest a magyarság számaránya 27,4%-kal csökkent, míg a csehszlovák népesség aránya 19,5%-al megnőtt. Ez a rendkívül radikális átalakulás azonban nem egyenlő arányban oszlott meg Szlovákia egész területén. A dél-szlovákiai összefüggő magyar nyelvterület települései döntő többségében megtartották eredeti etnikai jellegüket, mindössze a nagyobb városokban volt megfigyelhető a magyarság fogyása. Egyik pillanatról a másikra eltűnt viszont a nyelvhatártól északra élő magyarság nagy része, megindult az itt lévő nyelvszigetek felolvadása, s gyökeresen megváltozott az észak-szlovákiai városok etnikai jellege. A nyelvhatártól északra fekvő régióban az államfordulatot megelőzően jelentősebb számú magyar lakosság leginkább csak a nagyobb városokban élt. A városokra a dualizmus idején jellemző magyarosodás következtében az 1910-es népszámlálás idején Zólyomban abszolút többséget alkotott a magyarság, Besztercebányán és Eperjesen relatív többségben volt, de Trencsénben és Nagyszombatban is meghaladta az aránya a 30%-t.

Az 1921-es népszámlálás a magyar népesség radikális fogyását mutatta ki ezekben a városokban, hiszen Zólyomban 56,5%-ról 3,2%-ra, Besztercebányán 48,8%-ról 8,2%-ra, Eperjesen 48,9%-ról 11,1%-ra, Trencsénben 38,4%-ról 3,3%-ra míg Nagyszombatban 30,3%-ról 7,8%-ra csökkent a magyarok aránya. S noha a radikális változást alapvetően a magyar hivatalnokréteg elvándorlása, valamint a dualizmus idején magát magyar nyelvűnek valló ám valójában többnyelvű és bizonytalan identitású rétegek gyors identitásváltása okozta, valószínűleg sokan voltak olyanok is, akik az ezekben a városokban kialakult magyarellenes hangulat miatt félelemből nem merték magukat magyarnak vallani. A magyarság fogyása az északi régiókban azonban nem csupán az államfordulat és az 1921-es népszámlálás közti időszakot jellemezte, hanem folyamatos volt a húszas években is, amit leginkább magyar nyelvű kultúrával való kapcsolattartás nehézségeivel, s a magyar nyelvű iskolák hiányával lehet magyarázni.

 

Keresés a tudástárban

selye